Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

A művészet története - A művészet kezdetei

Budapest, 1990. Corvina Kiadó, 303 oldal, végig színes képekkel illusztrálva, kiadói karton kötésben, jó állapotban.

Kiadó:
Corvina
Kiadás éve:
1990
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum
ISBN:
963-13-2888-0
Kötés típus:
karton
Terjedelem:
303
Nyelv:
magyar
Méret:
23x29.5cm
Állapot:
Súly:
1675 g
2490 Ft


"Óbabiloni kor


Az i. e. 3. évezred utolsó évszázadában Mezopotámiában fennálló új-sumer államot i. e. 2015 körül egy nyugatról érkező sémi invázió döntötte meg. Urt, a fővárost lerombolták, örökségén megosztoztak Mari, Larsza, Babilon urai és mások. A politikai széttagoltságnak Mezopotámia újraegyesítése vetett véget. Az egyesítés Hammurápi babiloni uralkodó nevéhez fűződik. A megelőző időszakban Babilónia területén felvirágzik a művészet, amely már magán viseli a későbbi babiloni művészet stílusjegyeit.
A fontos központok egyike Mari volt, az Eufrátesz középső folyása mentén, ahol már a sumer korban jelentős alkotások jöttek létre. A város új virágkorának kiemelkedő eredményei az építészet terén születtek. A feltárt épületek között a legjelentősebb Zimrílim király hatalmas, több mint három és fél hektár alapterületű palotája. Az épület különböző részeiben kaptak helyet a palota szervezetének egységei: a hivatalnokszervezet, az udvari lakosztályok, a kultuszhely az udvari szentéllyel, a melléképületek a raktárakkal, a konyhákkal és a különböző műhelyekkel. Az épületegyüttest övező hatalmas méretű, napon szárított téglákból épült falnak csak egyetlen kapuja volt. Az egész épületegyüttest tetőteraszok koronázták. Zimrílim palotája kényelmesen, sőt fényűzőén volt berendezve: fürdőszobák kerámiakáddal, hatalmas kandallók a fűtés biztosítására, 25 000 ékírásos agyagtáblából álló könyvtár, műtárgyak, falfestmények és plasztikai alkotások sokasága tanúskodik erről.
Azok a szobrok, amelyek Mari urait, Istup-ilumot (Haleb, Musées Nationaux d'Alep) és Idi-ilumot (Párizs, Louvre) ábrázolják, az egyetemes művészet remekművei közé tartoznak. Kezüket az ismert módon összekulcsolják és sémi szokás szerint hosszú szakállt és tömött bajuszt viselnek. Két, Mariból származó istennő ábrázolása szintén említést érdemel. Az egyik, karkötőket és többsoros nyakéket viselő alak virágot tart (Párizs, Louvre), a másik egy edényből önt vizet, arcát hajfona-tai foglalják keretbe, s nyakát hat remekművű lánc díszíti (Haleb, Musées Nationaux d'Alep). Mindkét istennő a szent szarvakkal ékesített, sisakra emlékeztető fej díszt viseli."


Krupa András: Folklór tanulmányok

Nemere István: Horogkereszt a tengereken

Lévai Anita-Potó István: A magyar királyi csendőrség története

Kulcsár Péter: Kapisztrán János

Garai Attila (szerk.): A természet ABC-je - Családi kérdezz-felelek

Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen

André Malraux: Az ember sorsa

László Erika: Félelmetes fenevadak, depresszió, pánikbetegség

Janó Ákos: Kendermunkák és társasélet Szatmárban

Illyés Gyula: Tiszták

W.O. James: Bevezetés a növényélettanba

Téged hív az SS

Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok - Egy magyar vadász hitvallása II. rész

Stephen King: Hasznos holmik

Magyar Larousse enciklopédia 1.

Szegedi Éva: Az utolsó cserkész-Rendes Zoltán, RTL Klub, Föld bolygó

Ibos Éva: XIX-XX. századi magyar festészet - magyar, német, angol

Gordon Williamson: A hűség a becsületem

Czifferszky István: A sete bárány és a kuvasz - történetek kutyákról

Umberto Eco: Gyufalevelek