Budapest, 1982. Szépirodalmi Kiadó, 202 oldal, kiadói, egészvászon-kötésben, jó állapotban.
790 Ft
"A walesi bárdok célzatosságát a szerkezet egyszerűsége, világossága segíti érvényesülni - másutt viszont a virtuóz szerkesztési művészet és a ballada sűrített cselekményvonala domborítja ki a valódi mondanivalót. Az V. László és "a Szondi két apródja bravúrja a két célzatos történelmi téma drámaiságát, hatóerejét növeli meg. Szondi halálának s az apródok hűségének, kitartásának drámája két egymás mellett futó, egymástól független strófasorból alakul ki, melyek azonban mégis egymást kiegészítve adják össze magát a történetet. Ali küldöttjének beszéde a két apród énekének szakaszaival váltakozik - a dráma épp abból áll, hogy az apródok nem felelnek a küldöttnek, illetve, közvetett módon, Szondihoz való hűségük megéneklésével adják az igazi feleletet. Kontrasztok következetes fölsorakoztatásából áll ez a vers - könyörtelen kontrasztok párbajából; a kezdő versszakok komor képeivel, a „felhőbe hanyatló" rom, a kopja-díszes, magányos sír látványával szemben a keleti édesség émelygős túlsága; élveteg háremernyedtség és szigorú katonaerkölcs ellentétei. És mennyi drámai fokozatosság a basa küldöttjének beszédében, az apródok énekében! Mint válik egyre türelmetlenebbé amaz, mint veszti el mindinkább serbetízű ékesszólását, mint vicsorítja ki végre is igazi érzéseit, szándékait. Az apródok átka a válasz a török fenyegetésekre, s ez az átok 1848-49 eltipróinak fejére is száll.
Az V. László szerkezeti megoldása (két párhuzamosan futó, egymást támogató, egymást magyarázó cselekmény) ugyancsak formai bravúr, de éppen nem öncélú módon. Hisz ennek a költeménynek, éppúgy, mint a Szondi két apródjának, megvolt a maga hazafias célzata; a „visszajő a rab" végsora biztatás az osztrák börtönökben sínylődő hazafiak hozzátartozóinak. A Zách Klára homályát-mint erre ugyancsak Riedl rámutat - a téma kényessége indokolja, de a balladái homály itt sem az értelem rovására érvényesül, mert még ennek a témának is volt „politikai akusztikája" a szabadságharc utáni időkben.
Arany nagykőrösi korszakának balladái tehát többnyire politikai célzatúak, és a 48-as, valamint a forradalom bukása utáni politikai, történelmi körülményekből születnek meg."