Benkő-Domonkos: Az aradi vár története

"December 14-én tíz óra körül kezdődött meg a tüzérségi párbaj tizenhat osztrák és nyolc magyar löveg között. A tűzharc az osztrák tüzérek nagy sikerét hozta, szinte minden lövésük rombolta a sáncokat, vagy pusztította a magyar csapatokat. Több helyen felgyújtották Kisszentmiklóst. A magyar oldalon tevékenykedő - zömmel cseh tüzérek -viszont rendkívül kevés kárt tettek az osztrák csapatokban. Ez többek között Máriássynak is feltűnt, aki egy tüzért meg is kardlapozott. Egyébként a magyar tüzérek sem jeleskedtek ebben az ütközetben, sőt egy alkalommal még a lövegük hátrahagyásával el is futottak. Tisztjeik alig tudták visszaparancsolni őket. Mindez a magyar csapatokat rendkívüli módon demoralizálta.
A hatékony tüzérségi előkészítést követően az osztrák jobb szárny megindult. A Kisfaludról Kisszentmiklósra vezető úton egy négy századból álló oszlop vonult előre, mely „a falu sáncokkal megerősített déli szegélyét támadta. Máriássy megpróbálta minden erővel tartani a helységet. Barikádokat kellett birtokba venni, házról-házra rohamozni. Lég-elkeseredettebb küzdelem a kőfallal körülvett temető birtoklásáért folyt, melyet a 29. honvédzászlóalj, a félelmetes »vörössipkások« védtek."A helységben folytatott küzdelem azonban már keserves utóvédharc volt, ugyanis a magyar bal szárny korábban, a tüzérségi tűztől már összeomlott. A császári csapatok közeledésekor az itt védő székely századok közül a bal szárnyi, mely egy futóárokban helyezkedett el, harc nélkül megfutamodott. Ezt látva a másik század parancsnoka rosszul lett és összeesett. Ezt követően ez a század is menekülni kezdett. Máriássy hiába igyekezett rendezni a csapatait, az újabb erősítés legfeljebb fékezni tudta az osztrákok előretörését. .
Közben az arcvonal többi szakaszán is megindult az osztrákok általános támadása. A bal szárnyon a lovasság egy zászlóaljjal és két üteggel támadott, megkerülve a magyar csapatokat, amelyek itt is futásban kerestek menedéket. A dzsidásokkal szemben a magyar fél mindössze „a debreceni hentesekből álló önkéntes lovas csapat"-ot állíthatta, amely azonban szintén vad futásba kezdett. Nem jártak különben a székely zászlóalj katonái sem. A lovasságot pedig mindenképpen meg kellett állítani, különben a híd felé menekülő magyar csapatok aligha menekülnek meg a pusztulástól. E feladatra a lengyel légió vállalkozott."