Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Bertóti István: Vadgazdálkodás és vadászat - 1. kiadás!

Budapest, 1956. Mezőgazdasági Kiadó, 299 oldal, 106 képpel és ábrával illusztrálva, kiadói félvászon-kötésben, a táblák sarka és a széle erősen kopott, a címlap előtti üres előzéklap hiányzik, belül sok helyen aláhúzásokkal, közepes állapotban.

Kiadó:
Mezőgazdasági
Kiadás éve:
1956
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Szikra
Kötés típus:
félvászon
Terjedelem:
299
Nyelv:
magyar
Méret:
18x24.5cm
Állapot:
közepes
Súly:
774 g
4500 Ft


Ilyen esetekben tehát mindezek figyelembevételével kell felállítani a puskásokat. Ebbe azonban még beleszól a szál iránya is! Rossz széllel, vagyis ha a vad felé viszi a légáramlás a vadász szimatját, messze elkerüli a vadászt a róka. Ilyenkor azután úgy segít a vadászat rendezője, hogy lehetőleg ún. félszéllel oly módon jelöli ki a lőállásokat, hogy a szélirány keresztezze a vad és a vadász közti vonalat. Teljesen szél után ugyancsak nem szívesen menekül a róka, mert ilyen esetben nem tudja finom szaglószervét kihasználni, orra nem árulja el a menekülése irányában levő veszedelmet. A rókahajtásban igen fontos, hogy a vadászok csendben, a legkisebb zaj nélkül menjenek felállási helyükre és ott ugyancsak minden nesz kerülésével, mozdulatlanul álljanak. A lőállásban álló vadász halk köhintése vagy az általa okozott legkisebb zavaró hang már igen károsan befolyásolja a vadászat eredményességét. A hajtók egészen lassan, töretlen vonalban haladjanak, ne csináljanak nagy lármát, csak itt-ott hallassanak egy-egy halk hopp-hopp-ot, füttyszót vagy koppantsanak az útjukba eső fák törzsére, hogy a vonal meg ne szakadjon és a felriasztott vad ne pánikszerűen meneküljön, hanem a hajtókkal, mintegy kellemetlen, de nem veszélyes zavarással számolva, osonjon tovább a hajtott területről. Az árok, patak vagy ér mentén húzódó hosszúkás alakú nádasokban igen jónak bizonyult módja a rókahajtásnak az ún. meghuzás kötéllel nagy lánccal. Mélyebb részein – ha csak nincs befagyva – víz is van a nádasokban, ami a hajtók behatolását akadályozza, viszont a róka egy-egy magasabb zsombékon meghúzódva biztonságosan pihen benn. Ilyen esetekben, ha a nádas nem túl széles, tehát néhány összekötött lánc átéri, igen eredményes a meghúzás. H nem láncot használunk, hanem kötelet, úgy ajánlatos arra öt-hat méterenként egy csengőt, kolompot vagy bádogdobozt erősíteni, hogy az húzás közben a nádhoz verődve fémes hangot adjon. Ilyenkor az igen fontos, hogy a vadászok jó széllel álljanak fel és feltétlen csendben legyenek. A lőállások a nádas széléhez közel legyenek, mert ha a nádas szélétől pár méterre takarás nélkül áll a vadász, úgy a kiugrás előtt a nádas szélén körültekintő róka feltétlenül észreveszi a vadászt és nem ugrik ki.


Illyés Gyula: Lélekbúvár

Fenyvesi István: Időséta - Szentes, Szeged, Szlávok

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - 2012.

Herczeg Gyula: Olasz-magyar szótár

Frederick Forsyth: Az afgán

Jenny Randles: Ufók (Hogyan lássuk?)

Nagyrábéi falukönyv 2.

John Grisham: Camino sziget

Magyar Statisztikai Zsebkönyv XI. évf. 1942

Czifferszky István: A gemenci bak és más vadászelbeszélések

Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867-1919

Pók Lajos: A szecesszió

Madách Imre: Az ember tragédiája

Fekete Gyula: Esztendőre vagy kettőre

Bársony István: Délibáb

Krenner István: Jó játék az akvárium

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok-2001.

Bein Károly: A kis bogárgyűjtő

Guy de Maupassant: Egy asszony élete-A Szépfiú-Péter és János

Olaf Groehler: A légi háborúk története 1910-1980