Bíró Friderika: Göcsej

"..telepedett nemzetségeknek nagyszerű téli száÜást nyújtott a Balaton vidéke, ahol téli halászatot űzhettek, tavasszal pedig, amikor a Zala vize elöntötte a Zala völgye nagy részét, ott volt a nyugati dombok vidéke, amely kitűnő legelőkkel szolgált. A földművelés lassú terjedése és az állattenyésztés bővülése mindinkább helyhez kötötte a magyarságot. Feltételezhetően Göcsej vidékét a honfoglalás utáni időkben szállta meg a magyarság. Régészeti adataink szerint biztosra vehetjük, hogy a szegek vidékén a betelepülés csak a 10. század végén indult meg.
Az országnak a délnyugati része, a már említett szórványnépektől eltekintve, szinte lakatlan volt, a nyugati országhatár és a Zalától keletre eső lakott részek közötti „holttér" a gyepük és a gyepűelve (gyepűn túli lakatlan terület) vonalába esett.
Honfoglaló őseink már régi hazájukban is széles, lakatlan területekkel választották el szálláshelyüket a szomszédos népektől. Ezek a sávok biztonságos védelmet nyújtottak a váratlan támadások ellen. Ezt a szokásukat, érthetően, itt a Kárpát-medencében is megtartották, s a honfoglalás után először az északi és keleti határokon, majd a 10. század" végén nyugaton és délen is összefüggő határőrrendszert alakítottak ki. Az országhatár és a megszállt területek között itt is lakatlan vagy igen gyér lakosságú zóna húzódott: a gyepűelve. Ezen belül részben természetes akadályokkal, részben mesterséges építményekkel eltorlaszolt védősáv vonult végig, amelyet gyepűnek neveztek. A gyepük nagy része járhatatlan erdőség és mocsaras vidék volt. Ott, ahol az erdők kinyíltak, a völgyek kiszélesedtek, a mocsarak pedig átjárhatóvá váltak, torlaszokat építettek ágakból, kőből, fából. Ezek voltak a gyepűkapuk, amelyeket határőrök őriztek, akiket őröknek neveztek. A nyugati határokon lévő gyepűvonal azonban abban különbözött a többitől, hogy megerősített helyekkel volt beépítve. Az őrök - úgy tudjuk - már a betelepülés előtt megjelentek nyugati határszélünkön, és a gyepűvonal megerősített helyei körül kisebb-nagyobb településeket hoztak létre. A letelepült határőrök feladata az ellenséges támadás felderítése, jelentése és bizonyos fokú feltartóztatása volt."