Borbély Andor, Nagy Julia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában - Dedikált!

A volt Monarchia első katonai felvétele nem volt összefüggő, egységes felmérés, hanem az országok és tartományok részletfelvételeinek a sorozata. Ezek az önálló felvételek önmagukban sem támaszkodtak szilárd geodéziai alapra, s ha volt is valamelyes összefoglaló gerincük, felsőrendű mérések nélkül, kicsínyből a nagy felé haladva, apránként készültek s ezért felépítésük korántsem kifogástalan. De ha a felvételek a mai szigorú szemmel nézve nem is voltak tökéletesek, koruk szerényebb igényeit teljesen kielégítették s valóban csakis az alkalmazott egyszerű és gyors eljárási módoknak köszönhető, hogy a hatalmas munka a rendelkezésre állott rövid idő alatt, sikeres befejezést nyerhetett. A hiányosságokért a munka gyors befejésén kívül bőven kárpótolt a felvétel nagy méretaránya (1:28.800) s az ennek köszönhető gazdag tartalom. Ez a gazdagság – már csak a részletek tömegénél fogva is – a helyszíni viszonyok oly hűséges képét nyújtja, hogy a felvétel, gyakorlati hasznát és maradandó értékét tekintve, messze felülmúl minden egykorú hasonló alkotást. A felvételek célja megbízható tájékoztatást nyújtó katonai térképek gyors elkészítése volt. A felvétel módja azonban nem volt egyöntetű, hanem szinte országonként változott a szerint, ahogyan az adott viszonyok közt gyakorlatilag legmegfelelőbbnek ígérkezett. Csehek Morvaországokban pl. a felvétel kiindulási alapjául a megbízhatónak ismert s csupán a részletekben hiányos Müller-féle térképeket használtak fel. A megbízhatónak vélt pontokat (főleg templomokat, helységeket) a felvétel méretarányába (1:28.800) átszerkesztették s az így kapott hálózatba a terepet voltaképpeni mérések nélkül lelépés és becslés alapján á la vue berajzolták.