Cholnoky Jenő: A sárkányok országából I-II.

És milyen változatosság a növényzet között! A völgy fenekén a lankásabb lejtőket az őslakók szorgalmas keze ezer és ezer apró terasszá lépcsőzte a rizstermelés végett, mindegyik óriási lépcsőfok kis vízmedence s ezeknek megszámlálhatatlan apró tükörében a meredekebb hegyoldalak őserdőjének lombjai tükröznek vissza. S az őserdők lombja milyen tarka! A kókusz és aréka pálmák nyers zöldje között forróégövi tűlevelűek festői lombjai sötétlenek, a mocsaras lapályokat pedig olyan pálma erdő borítja, hogy annak a napsugarakban ragyogó lomb-tengere visszfényével zöldre festi a felette úszó viharos felhőket... De hisz kevés volna ez az egy kötet Cejlon pompájának ecsetelésére, gyenge az én tollam képet vetni azokról a változatos panorámákról, amelyek minden lépten-nyomon lebűvölik az idegent. A gőzhajók a szigetet déli csúcsa körül kerülik, meg s úgy indulnak a Szunda-szigetek felé. A Bengáli-öbölben januáriusban az éjszak-keleti szél, az ú-n. téli monzun háborgatja az indiai óceán vizét. Régi, gyenge hajónkat ez a szél nagyon hátráltatta s késedelemmel értünk PuloPenang-ba. Az angol gyarmatváros a Malakkai-félsziget nyugati oldalán, éppen Szumatra sziget éjszaki csúcsával szemben. Maga a kikötő és a gyarmatvároska nem a kontinensen, hanem kis parti gránit-szigeten fekszik. Ezt a kis szigetet éppen úgy ellepi a forróégövi növényzet, mint a Szunda-szigeteket általában, s mint Cejlont. Különösen gyönyörű szép a városi park, benne van a gyarmatváros ellátására szükséges vízmedence. Egy bővizű hegyi patak egyetlen hatalmas szökéssel bukik le az óriási sziklafalról. bele a vízmedence gyűjtőjébe. A sziklafallal kerített, tágas cirkusz-völgyben a műkertészet szövetkezett a csodatevő természettel, hogy a világ egyik legszebb tündérkertje létesüljön.