Dr. Goldschmidt Dénes-Dr. Halász Péter: Alvás, álom, álmatlanság

"Amikor a visszafelé haladó alvási folyamat ismét eléri az álomfázis első szakaszt, a szendergést, olyan hullámok jelentkeznek a görbén, amelyek a szendergési szakasz hullámaira hasonlítanak, mintegy átmenetet képeznek gyorsaságuknál fogva az alvás és az ébrenlét között. Minden jel arra mutat, hogy az alvó rögtön fölébred. Ha azonban ilyenkor megkíséreljük őt különféle hang- és fényingerekkel felébreszteni, ez nehezebben sikerül, mint amikor mélyen alszik. Ezért ezt a szakaszt ellentmondó, furcsa, paradox szakasznak is nevezzük. Csak ezután a gyors hullámú, furcsa szakasz után kezdődik elölről az alvási szakaszoknak már leírt sorozata ismét, egyre mélyülőn, majd ismét egyre felületesebben.
1953-ban egy neves amerikai alváskutató azzal bízta meg egyik orvostanhallgató munkatársát, hogy figyelje meg gyermekek mozgásait éjszakai alvásuk alatt. Az orvostanhallgató is észrevette azt - amit már a múlt században is megjegyeztek ~, hogy az alvó, mindenféle egyéb mozgása mellett időnként a szemét is mozgatja. Ez az újra megállapított jelenség indította arra a kutatókat, hogy a szemmozgásokat is mérjék alvás közben.
Ezért az EEG-készülék egy vagy több csatornáján ma már a szem mozgását is láthatóvá teszik. Ilyen módszerrel végzett alvásvizsgálat során kiderült, hogy már a szendergésben megszűnnek a szem szokásos éber mozgásai, helyette olyan lassú szemmozgások jelentkeznek, mintha a szemgolyók valami folyadékban lassan úszva mozognának ide-oda. A felületes alvás szakaszában ezek az úszó szemmozgások is megszűnnek, és a továbbiak során nem is jelentkezik semmilyen szemmozgás.
A gyors hullámú, paradox szakaszban viszont hirtelen a szem rendkívül gyors szemmozgásokjelennek meg, melyek annyirajellegzetesek, hogy róluk e szakaszt a gyors szemmozgások szakaszának - angolul Rapid Eye Movement - (rövidítve REM)-szakasznak - nevezték el. Ma a gyors hullámú vagy paradox szakasz elnevezés helyett a világon mindenütt a REM-szakasz vagy a REM-fázis elnevezést használják. Mondhatjuk tehát, hogy a négy mélyülő, majd felszínesedő alvási szakasz olyan ismétlődő sorozatot alkot, amely mindig a REM-fázissal, a gyors szemmozgások szakaszával kapcsolódik egymáshoz. Ezzel azonban még nem írtuk le e szakasz összes különlegességét."