Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Dr. Kaulen Ferencz: Asszyria és Babylonia a legujabb felfedezések után

Temesvár, 1891. Nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei könyvsajtón, 361 oldal, 91 szövegközti, és egészoldalas ábrával illusztrálva, korabeli félvászon-kötésben, jó állapotban.

Ritka!!

Kiadó:
Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtó
Kiadás éve:
1891
Kiadás helye:
Temesvár
Nyomda:
Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtó
Kötés típus:
félvászon
Terjedelem:
361
Nyelv:
magyar
Méret:
16.5x23 cm
Állapot:
Súly:
736 g


Az észak-keleti határt azon halalmas hegyvonal alkotja,, mely a Wan- és az Urmia-tó között a Hamadári fensikig terül el és a régiek által Zagrosznak neveztetett, annak egyes ormai 4000 m. magassággal az örök hó határán túl emelkednek. A széles hosszvölgyek e hegylánczok között lépcsőzetesen fekszenek egymás felett és kivétel nélkül vízfolyásokkal vannak áthasítva, melyek a Tigrisz folyamterületéhez tartoznak. Öt vagy hat nagyobb folyammá egyesülve, egyén-szögben törik keresztül e hegyi vizek a mószhegyeket, hogy a síkságra juthassanak, és ilyképpen változatos, vad szépségű sziklaüregeket alkotnak.
Ezen ország éghajlata, noha ellentétekben nincs hiány, mégis általában mérsékelt. A Tigrisz síkságon ugyan még gyakran nyomasztó a hőség nyáron; de a hegyek közelsége, azok hűsítő lehelletével soha sem engedi, hogy tartós forrósággá fejlődjék, mint Szineárban. A hegymagaslatokon azonban a hideg az év nagy részén át nagyon érzékenynyé válik, és sok magasan fekvő terület régóta pusztán feküdt, mivel a zord hőmérséklet semmiféle tenyésztést meg nem c.nged. E két ellentét között az egykori Asszyria legnagyobb része oly éghajlatot élvez, mint körülbelül déli Franczia-ország. A léghúzarn a számos völgyek között a légkört frissen és tisztán megőrzi, és a számos kisebb vízfolyások által az frissítővé és üdítővé válik. Így a talaj magától kínálkozik a szorgalmas munkáltatásra, és pompás termények voltak mindenkor a szorgalom gyümölcsei. Gabonában, búzában és rizsben még ma is fölöslege van az országnak; a szőllővessző és a fagyapot-cserje, az olaj- és füge-fa; eper- és gránátfák a gyümölcsfák legkülönbözőbb fajaival váltakoznak. Nagy épületfa-erdők borították egykor még nagyobb terjedelemmel, mint ma, a hegyek lejtőit; buja rétek voltak mint ma a völgyek alján, és így misein hiányzott, mi az ország gazdagságát elősegíthette, így az asszyr hadvezér jogosan ecsetelte a zsidók előtt hazáját, mint oly országot, mely"gazdag gabonában és borban, a kenyér és szőlőhegyek országa, az olajfák és az olaj és méz országa".


Fésüs Éva: Csupafül 22 meséje

Bory Miklós-Kanizsay Jenő: Jövedelmező háztáji növénytermesztés

László Erika: Félelmetes fenevadak, depresszió, pánikbetegség

A fogas-süllő ikrák gyüjtése és költése

Reader's Digest-Alvóbaba, Francesca konyhája, A végakarat, Túszejtés

Herman Ottó: A magyar halászat könyve I-II.-1887

Candace Bushnell: Szex és New York

Rácz Endre: Kizsi-Képesalbum

Meagan McKinney: Hajnalhasadás

Regényes életek sorozat - Cézanne élete, Van Gogh élete+Világhíres festők sorozat - Cézanne, Van Gogh

Mijamoto Muszasi: "A nyughatatlan géniusz"

Marie-Luise Kreuter: Biokert

Marton Mária: Istentelen század

Búvár zsebkönyvek-Trópusi pillangók

Németh Márton: Ampelográfiai album III. - Alany-, direkt termő és csemegeszőlő-fajták

William Nicholson: Rokon lelkek társasága

Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete

Bölöni György: Az igazi Ady

Cseke László: Dunakanyar

Ritoók-Sarkady-Szilágy: A görög kultúra aranykora