Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Éble Gábor: A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája

Budapest, 1897. Hornyánszky Viktor kiadása, 116 oldal, szövegközti illusztrálva. Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány, az eredeti szakadozott hártyapapír borítóval, belül tiszta lapokkal, jó állapotban.

Ritka heraldika kiadás!!

Kiadó:
Hornyánszky Viktor
Kiadás éve:
1897
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Hornyánszky Viktor
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
116
Nyelv:
magyar
Méret:
17.5x24.5cm
Állapot:
Súly:
333 g


A szerzőnek több családtörténettel foglalkozó könyve is megjelent a múltban, elsősorban a Károlyi család történetét vetette papírra. Ennek nem volt más oka mint az, hogy 26 évig a Károlyi család szolgálatában állt 1875-1901-ig. Pénztáros és levéltárnok is volt egyben a családnál, munkáját 1875-ben Parándon kezdte Károlyi Györgynél, előtte jogot tanult a pesti egyetemen. Történetírói tevékenysége mellett, számos verset is írt.

"Ez ősi fészek első keletkezése az ajoukori daliás idők homályában vész el. Akkor szerzi a vitéz Kaplyon nemzetség a legtöbb kiváltságot, birtokot s ekkor oszlik föl családokra, jószágáról új nevet vevén föl. András fia Simon volt az első, ki a Károlyi birtokról nevezte magát egykorú oklevelekben <de Karul>, vagyis Károlyinak. Irott tanuság erről 1335-ből, tehát Róbert Károly idejéből maradt fönn. A nagykárolyi várkastélyt egy későbbi unoka: Károlyi Lancz László építette Korvin Mátyás király alatt 1482-ben. A családi codex szerint az építkezést Szathmár vármegye rendei megakadályozni törekedtek; óvást is emeltek az ellen, hogy Károlyi Lancz László körülbástyázott várat emelhessen magának a vármegye területén. Ez a bizalmatlan, ellenszenves magatartás a rendek részéről magyarázatot talál abban, hogy a Károlyi nemzetség tagjai az Anjouk, Luxemburgok, Jaggelók és Hunyadiak korán végig katonás, erőszakos természetükkel az egész országrész szemében félelmesek voltak. A királyok táboraiban rettegett kardjuktól az ellenség; de békekötés után volt oka rettegni tőlük a környék nemességének is, mert azzal folyvást hadilábon álltak, s a kölcsönös birtokháborítás, kereseti igények miatt száz éveken át pörlekedtek. A király megbecsülte bennük a hős katonát, a trónért vérét ontó daliát, új donatiókkal gyarapítván a családi vagyont; de osztályosaik sorában annál több irigyük, haragosuk, ellenségük akadt. Bizonynyal ez az oka, hogy közhivatalt a középkor végeig nem igen viseltek. A közbizalmat nem keresvén, nem is bírták a megyei rendeknél. Ezek megfontolása után érthető, hogy szathmár vármegye gyanakvó szemmel nézte a Károlyi vár, voltaképpen csak kőház falainak alapozását, attól tartván, hogy az új sasfészek a várúr offensiv természetét még hatalmaskodóbbá s ellene a védekezést, visszatorlást sokkal nehezebbé teendi."


Rónay György: A klasszicizmus

Eckhardt Sándor: Magyar-Francia szótára

Robin Kerrod: Velünk élő állatok

Dr. Zuckerkandl Ottó: A sebészeti műtéttan alapvonalai

Végh Antal: Nyugati utakon

John Galsworthy: Meghalni a szerelemért

Képes történelem-Varga Domokos-Csaba József: Vér és arany-Magyarország 1849-1914 között

A honvédelem négy éve 1990-1994

Fekete István: Hajnal Badányban - 1. kiadás!

Studinka László: Egy marék vadászemlék

Eötvös Károly: A Nazarénusok

Dale Carnegie: Sikerkalauz 3.

Fábián Janka: A német lány

Slatin Rudolf: Tűzzel-vassal a Szudánban I-II. 1896.

Krsna Az Istenség Legfelsőbb Személyisége

Fekete István: Csi - 1942.

Herman Ottó: A magyar halászat könyve I-II. - Egybekötve - Reprint

Van Eyck festői életműve

Chevy Stevens: Nincs menekvés

William Thackeray: Vanity Fair