Gerő László: Várépítészetünk

"A felső vár épületébe vezető bejárat ma is ott van, ahol Tarco jelezte, s a két szélső toronyszerű épület alsó helyiségeibe is csak a vár belsejéből, az udvar felől lehetett bejutni. A felső falszorost Turco távlati rajzán egy nagyméretű kapuépítmény zárja le a vár nyugati oldalán, ugyanezt alaprajzában csak egy híddal (?) jelezte. Az ásatás ezt a :erületet eddig csak részben tárta fel, s bár a Turco által rajzolt felső kapuépítmény alapfalai egyértelműen a rajz szerinti formában még nem is kerültek felszínre, mégis a feltárt maradványok alapján a rajznak annyiban adhatunk hitelt, hogy valamiféle kapuépítménynek itt lennie kellett, amelynek egykori létezését Turco rajza és a feltárt alapfalakon kívül a várépítési gyakorlat is igazolja.
A felső várba vezető kapun kívül volt egy alsó várkapu is. Ice csatlakozott a felső és alsó várat félkörben övező külső várfal, valamint az alsó várat keleten szegélyező fal. E feltáratlan terület kormeghatározása bizonytalan, de Turco alaprajzán már szerepel, Ha a Garaiak idejében még nem épült fel, feltételezésünk szerint a XVI. század elején már állma kéllett. Ugyanez vonatkozik a vár délkeleti sarkán álló, vastag falú négyzetes alaprajzú toronyra is, amelyet a külső várfal kapcsol a váregyüttesbe. Előzetes kutatás nélkül csak feltételezés, hogy egykorú vagy korábbi a felső virnál.
Az alsó kaputorony felépítményére vonatkozóan már nincsen támpontunk. A feltárás az alapfalakból csak a bejárati nyílásokat találta meg, egy szélesebb lovas- és egy keskenyebb gyalogkapu nyomaiban. Ez utóbbihoz a várhegy északi pereme felől két helyiségből álló épület csatlakozik, amely egykor összeköttetésben állt a kaputoronnyal. A kéthelyiséges épület a várőrség tartózkodási helye volt. (Később alapfalaira egy barokk óratornyot építettek, amely részben még ma is áll.) A gyalogkapuból kiinduló fdszoros az alsó vár északnyugati szakaszába vezet, ahol Turco is falszorost vagy épületet jelez."