Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Dr. Győrffy István: A hajdúk eredete

Hajdúnánás, 1938. Hajdúnánási Ujság kiadása, 43 oldal, kihajtható térképmelléklettel, kiadói papírborítóban, a külső borító felső szélén egy pici hiány (1cm) hátul, egyébként jó példány.

Ritka!

Kiadó:
Hajdúnánási Ujság
Kiadás éve:
1938
Kiadás helye:
Hajdúnánás
Nyomda:
Hajdúnánási Ujság
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
43
Nyelv:
magyar
Méret:
12x19cm
Állapot:
Súly:
56 g


A hajdú szó azonban egyebült is megvan. Hasonló értelemben használja a délszláv, oláh és a török. Mivel a rablás állattenyésztő népeknél rendesen jószágelhajtásban nyilvánul, az értelmi egyezés kézenfekvő, Gyárfás említ egy Aydud nevű kunt már 1329-ből. Véleményünk szerint a török igen egyaránt a „hajda” nógató, hajló szóra vezethető vissza. XV. századbeli hajcsáraink és pásztoraink között feles számmal lehettek délszlávok, sőt oláhok is. A törökök már Zsigmond királyunk uralkodása idején sulyos ostorai voltak a Balkán félszigetnek. A szerb deszpoták egymásután ajánlották magukat a magyar király oltalmába. Így Lazarevics deszpota bizonyos várakat engedett át Zsigmondnak, ennek ellenében nővérének fiát, Brankovics Györgyöt biztosította a magyar király, hogy a török ellen megvédelmezi, sőt Magyarország főnemesévé teszi. Brankovics már nagybátyjától, Lazarevics István deszpolától is örökölt néhány magyarországi birtokot, melynek számát Zsigmond adományaival még növelte. Így Brankovics részint örökség, részint adomány révén Debrecen és Böszörmény ura lett. A törökök súlyosbodó csapásai egyre kívánatosabbá tették a délszláv és oláh népnek a békés magyar földet. A menekülő szerb deszpoták és oláh vajdák tekintélyes birtokokat kapnak a népük egyrésze is velük menekül. A szerbek és oláhok nagy tömege a XV. században özönlik be a török elől és a magyar hatalom árnyékában lesik az alkalmas időt, hogy hazájukba visszatérhessenek. Ennek az ideje azonban – sajnos – nem jött el, sőt a török hatalom lassanként egész a magyar határig jutott. A délszláv és oláh népköltészet Hunyadi Jánost, Zsigmond királyt és már magyar vezéreket magasztaló hőskölteményei bizonyítják legjobban, hogy a hazátlan földönfutóvá vált nép egyetlen reményége a magyar állam hatalma volt. A bemenekülő idegenajkú nép azonban teljesen kulturáltan állapotban lévén, a magyar társadalomban nem tudott elhelyezkedni, egyedül a pásztorkodáshoz értvén, a magyar pásztorság helyet engedett nekik s a család nélküli embereknek alkalmas hajcsári foglalkozást is többé-kevésbé kisajátították.


Rónay György: A klasszicizmus

Eckhardt Sándor: Magyar-Francia szótára

Robin Kerrod: Velünk élő állatok

Dr. Zuckerkandl Ottó: A sebészeti műtéttan alapvonalai

Végh Antal: Nyugati utakon

John Galsworthy: Meghalni a szerelemért

Képes történelem-Varga Domokos-Csaba József: Vér és arany-Magyarország 1849-1914 között

A honvédelem négy éve 1990-1994

Fekete István: Hajnal Badányban - 1. kiadás!

Studinka László: Egy marék vadászemlék

Eötvös Károly: A Nazarénusok

Dale Carnegie: Sikerkalauz 3.

Fábián Janka: A német lány

Slatin Rudolf: Tűzzel-vassal a Szudánban I-II. 1896.

Krsna Az Istenség Legfelsőbb Személyisége

Fekete István: Csi - 1942.

Herman Ottó: A magyar halászat könyve I-II. - Egybekötve - Reprint

Van Eyck festői életműve

Chevy Stevens: Nincs menekvés

William Thackeray: Vanity Fair