Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Hartai László, Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret-Tankönyv 12-18 éveseknek

Budapest, 1998. Korona Kiadó, 366 oldal, kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Kiadó:
Korona
Kiadás éve:
1996
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Egyetemi
ISBN:
963 9036 54 4
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
366
Nyelv:
magyar
Méret:
20x26.5 cm
Állapot:
Súly:
841 g
14900 Ft


AZ INTERAKTIVITÁS


Az „interaktivitás" szó az informatikában a kommunikációnak arra a különleges formájára vonatkozik, amikor valamely informatikai (vagyis digitális jeleket használó) eszköz a felhasználó számára lehetőségeket kínál fel, a felhasználó választhat a gép által felkínált döntések közül, s ennek a „válasznak" a függvényében alakul a gép további működése.
A számítógépes játékok esetében a képernyőn túl egy világot kell elképzelnünk, amibe a rendelkezésre álló interaktivitást támogató eszközök - joystick, egér, billentyűzet - segítségével besétálhatunk. Ha a játék „fejlettebb", a képernyőn túli világ bonyolultabb, több játékhelyzetre, az interakció több fajtájára van lehetőség. A játék tehát „világszerűbb". Világszerűbb, mert a fölkínált látvány részletekben gazdagabb, vagy mert - akárcsak a valódi világ - nem mutatja meg magát az egy helyben szem-lélődőnek; mozogni kell benne, helyet és helyzetet változtatni, „kalandot keresni".
„A valóságos világ nem szokta korlátozni a vele szemben megvalósítható interakciók számát és fajtáit; ezt rábízza a világban élő-mozgó 'interaktív játékosokra'"- írja Hirsch Tibor esztéta a Van-e mozi a mozi után? című könyvében
„Ha sok érzéki csatornán gyűjtik a világ híreit, ha sok eszközük van a világ alakítására, ha bőségesen megáldotta őket a természet érzékszervekkel, netán a nyelvi kommunikációhoz szükséges intelligenciával is, akkor egyenesen lubickolhatnak az interaktivitásban. Más kérdés, hogy ezt az állapotot ez idáig nem számítástechnikai, informatikai divatszóval jelölték, hanem egyszerűen úgy hívták: élet."
„A valóságos világban senki sem vonhatja ki magát az interaktivitást (is) meghatározó törvények hatálya alól. A gép-világban egyenlőre kevés törvény kevés tárgyra, hiányos következetességgel érvényes. A joystickkai, egérrel irányított verekedő figura a játékos akaratának engedelmeskedve például élethűen forgatja a kardot, de a játékosnak arra már nincs lehetősége, hogy az általa mozgatott harcossal fölvetessen egy előtérben heverő, ugyancsak élethűnek látszó kavicsot, "és leleményesen fegyverként használtassa vele a küzdelemben. Természetesen azt sincs módja elérni, hogy a harcos beszélgetésben győzze meg ellenfelét. Az ellenség festett arckifejezése lehet gonosz, elszánt, titokzatos, jóindulatú kulissza-arc, egy kulissza-lélek tükre. De sem a lélektan törvényeinek, sem más emberi szabályszerűségeknek nem engedelmeskedik: vele 'csak' harcolni lehet."


Széchenyi Zsigmond: Afrikai tábortüzek, vadásznapló-kivonatok 1932-1934.

Anne és Serge Golon: Angélique sorozat 13 kötete egyben

Farkas Pál: Elbeszélések

Magay-Országh: Magyar-Angol kéziszótár

Walt Disney: Lilo és Stitch - A csillagkutya

Italo Balbo: Repülőrajokkal az óceánon át

Dávid Katalin: A teremtett világ misztériuma

Katie McGarry: Crash into you - Szívkarambol

Vas Zoltán: Kossuth Lajos élete I-II.

dr. Nagy Balázs (szerk.): Magyarország legszebb túraútvonalai

Ujváry Zoltán: Bakonszeg története és néprajza

Stephen King: A setét torony 7. - A setét torony

Gerő László: Várépítészetünk

Böde István: Hit és Jóga

Heinrich Vollrat Schumacher: Liebe und Leben der Lady Hamilton

Forgács András-Szabó Miklós: Görögország

Fülöp Gyula-Szilvácsku Zsolt: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban

Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban

Szomory Dezső: Emlékek szárnyán - Újságprózák

Alvin Toffler: Hatalomváltás-Tudás, gazdagság és erőszak a XXI. század küszöbén