Howard Carter-A.C Mace: Tut-Ankh-Amen koporsója és múmiája - Tut-Ankh Amen sírja

Az egyiptomi fáraó sírjának feltárása 2 kötetben, az angol eredeti kiadás alapján magyar nyelvre fordítva

Az angol kiadás eredeti képeivel

Tut-Ankh-Amen koporsója és múmiája

Budapest, 1924. Franklin Társulat, 232 oldal+28 képtábla, a végén 29-75 képtábla és az egyes tárgyak leírása. Kiadói díszesen aranyozott egészvászon kötésben, hátul a gerinc és a kötéstábla kapcsolódásánál lent egy pici vászon sérülés, belül tiszta lapokkal jó állapotban.

Tut-Ankh-Amen sírja

Budapest, 1924. Franklin Társulat, 169 oldal+62 t. fekete-fehér képanyag, kiadói díszesen aranyozott félvászon-kötésben, a kötéstáblák széle/sarka kopott, belül tiszta lapokkal, olvasott, de nem rossz állapotban.

"Midőn egy gyertya halvány fényénél az első futólagos szemlét tartottunk az előcsarnokban, azt hittük, hogy az egyik ládikában papirussztekercsek vannak. De később, a villamos világítás hatalmas fénye mellett kitűnt, hogy ezek vászontekercsek, amelyek még ekkor is hasonlítottak a papirusztekercsekhez. Ez természetesen kellemetlenül hatott ránk, s azt a gondolatot keltette, hogy a történelmi eredmény jelentéktelen lesz felfedezésünk művészi értékéhez képest, mert teljesen hiányzik az irodalmi anyag, mely felvilágosítást nyujtana Tut-ankh-Amen királyról s korának politikai zavarairól. Azt is mondották, hogy ezek a kamrák nem szolgálnak a király valóságos sírjául, hanem hogy Tut-ankh-Amen második utóda, Hor-em-heb uzurpálta talán az ő sírját és sietve elhelyezte bútorait a sírbolt kamráiban. Nemcsak ezt mondták. Azt is állították, hogy ez csak relytekhely volt s azt a még valószínűtlenebb állítást is megkockáztatták, hogy az ott talált tárgyak a palota bútorzatának gyűjteménye s a dinasztia tulajdona. Itt rejtették el, mert Tut-ankh-Amen a királyi család utolsó sarja volt. Talán nem veszik tőlem rossz néven, ha megemlítem, hogy ezek a bíráló megjegyzések olyanoktól származnak, akik sohasem látták a sírt, még kevésbé a tartalmát. E kifogásokra válaszul kijelenthetem, hogy ott, ahova eddig eljutottunk, nem találtunk semmit, ami ne tartozna a király temetkező felszereléséhez. Minden egyes tárgy teljes összhangzásban van azokkal az ismereteinkkel, amelyeket az Új-Birodalom korából való s ebben a völgyben felfedezett királyi sírok töredékes anyagából merítettünk s ezek mind késői XVIII. dinasztia jellegűek."