Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz

A barlang általános ismertetése, leírása. Az eddig feltárt l km össszhosszúságú barlangszakasz a Kistohonya forrásnál levő alsó barlangvégződéstől, Ny-i fő irányban, a Haragistya karsztfennsík alá húzódik és eddig ismeretlen folytatásai valószínűleg a mér szlovákiai kiterjedésű Szilicenfennsíik alá nyúlnak. Valószínű ez annál is inkább, mert magyarországi területen nem ismeretesek ezen a részen olyan vízgyűjtő területű víznyelők, amelyeik ilyen járatrendszerhez szükségszerűen azonban, részben igen könnyen e rendszerbe szolgáltathatják vizeiket, úgyszintén a Szilice határában levő, hasonlóan nagyméretű nyelők is számításba jöhetnek. A szerzőnek e kérdés tisztázására 1956 telén Szlovákiábai végzett és Magyarországon figyelt vízfestései eredménytelenek maradtak ugyan, ez azonban nem zárja ki. hogy alkalmasabb időpontban végzett festési megismétléssel a várt eredményhez juthatunk.
A barlangban leginkább csak állóvíz található, mert a forrás állandó vízhozamát biztosító föld alatti vízfolyás egy még alsóbb, eddig ismeretlen repedés járatban folyik. Ebből csak a magas vízállások idején duzzad vissza annyira, hogy a már felkutatott járatokon át keres lefolyási utat. Amikor a víz utánaözönlése, az esős időszak elmúltával ismét megszűnik, a barlangban még sokáig stagnál az állóvíz és csak nagyon lassan szivárog az alsó járatrendszerbe vissza. Egyes szifonoknál a víz néha hónapokig is megmarad és azokat az ember számára áthatolhatatlanokká teszi. A barlang ezért egyelőre az általános idegenforgalmi látogatásra nem alkalmas.
A Vass Imre-barlangban különböző magasságú teraszszint fejlődött ki. Ezek egymástól nem mindig választhatók el élesen. Cseppkőképződményekben különösen a felső, tehát idősebb folyosószakaszok gazdagok. A legalsó, a patakvizet a Kistohonya-forráshoz vezető barlangszint, járhatatlan.
Érdekes, hogy az eddig ismertetett aggtelekvidéki barlangokkal szemben, a Vass Imre-barlang megismert szakaszaiban kvarckavics nem található. A barlangot, tektonikai hasadékok mentén, minden bizonnyal a barlang talaját képező, főleg dolomit- és mészhomok-eróziója, alárendeltebben a föld alatti áradmányvizek oldó, korróziós munkája alakította ki.
A barlang levegőhőmérsékle:e és levegőjének páratartalma csaknem azonos a hegység többi barlangjáéval, élővilága viszont, az eddigi kutatások; tanulsága szerint..."