Kurt Rieder: A III. birodalom ászai

"Barkmannt magas kitüntetésre terjesztik fel, amelyet szeptember 5-én meg is kap. Mivel a tiszt által elért győzelmek száma ekkor már meghaladja az 50-et, a Lovagkereszttel együtt a Kiváló Harckocsizó érdemrend arany fokozatát is zubbonyára tűzik. A már SS-Oberscharfuhreri rangban szolgáló Barkmann 1944 szeptemberétől folytatja a harcot a szövetséges csapatok ellen, és számos további győzelmet halmoz fel. Az ardenneki offenzíva során a még mindössze 25 éves tiszt Párducát a 2. Páncélos Hadtest Sherman tankjai közé irányítja. Az ádáz csatában Barkmann számos amerikai páncélost kilő, de harckocsija közvetlen közelről találatot kap, és üzemképtelenné válik. A tiszt azonban - szokásához híven - nem adja fel: szerszámosládáért nyúl, és személyzete segítségével üzemképessé varázsolja a Párduc motorját. Annak dacára, hogy a tornyot mozgató mechanikai, illetve a löveg irányzásáért felelős szerkezet is üzemképtelenné válik, a mindössze harci moráljában sértetlen személyzet még egy Sherman harckocsi kilövésével egészíti ki győzelmeinek listáját. Barkmann visszatér az egységéhez, és a harckocsit nagyjavításra küldi, de a szerelők a találatot kapott Párduc láttán azonban csak ingatják a fejüket, majd közlik a tiszttel, hogy a páncélos már nem helyezhető üzembe. Az Oberscharführer ismét új harckocsit vételez, és folytatja a harcot. December 25-én a túlerőben lévő M4-esek a sokadik páncélost is kilövik alóla, és a legendás ász súlyosan megsérül.
A következő hónapókat Ernst Barkmann kórházban tölti, majd felépülése után, 1945 márciusában csatlakozik a Stuhlweissenburg mellett harcoló Das Reich ezredhez. A Párduc típus mellett kitartó tiszt további négy győzelmet ér el a T34/85-ök ellenében, de az ezred technikai és humán állományát a nyomasztó túlerőben lévő Vörös Hadsereg ellen folytatott, szakadatlan és kilátástalan harcok erősen leamortizálják. Pár nappal később Barkmann egysége már csak kilenc harckocsit számlál, amelyek közül a visszavonulás közben három is odavész a vadonatúj, 122 milliméteres löveggel felszerelt JS-2 Sztálin harckocsik támadásának visszaverése közben. A maradék hat Párducot és a személyzetüket az Adolf Hitler nevét viselő 1. SS Páncélos Hadosztály kötelékébe olvasztják be, amely parancsnoki posztját Jochen Peiper SS-Standartenführer tölti be. A Bécs megtartásáért folytatott ádáz harcokban azonban Barkmann ismét megsérül, mikor egy szovjet páncélvadász eltalálja Párducát."