Budapest, 2005. Vagabund Kiadó, 199 oldal, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
790 Ft
"A tizedes felkészült az utolsó szertartás celebrálásához. Az előtte lévő, vászonnal takart asztalon egy shinto palack, egy csésze, a császár bekeretezett képe, és a két penge feküdt. A hüvelyeikben pihenő kardok a kódex szerint a szamuráj lelkét képezik: a hosszabbik penge a katana, a kétharmad hosszú pedig a wakizashi, amelyet a hagyományok szerint a seppuko elkövetésénél használt a harcos. A sakét tartalmazó palackból egy kevés italt az arannyal szegélyezett csészébe töltött, majd belekortyolt, és a Császár iránti tiszteletből fenékig ürítette a porceláncsészét, majd három ízben elkiáltotta magát: Banzai!
Az Ohka már fel volt szerelve a Betty bombázó bombaterébe. A személyzet beszállt, követte őket a kamikaze pilóta is: a hordozó repülőgép és a pilóta vezérelte bomba készen állt a bevetésre. A Betty motorjai felzúgtak, és a gép gurulni kezdett: a földi személyzet tagjai hüvelykujjukat mutatva szalutáltak a pilótának.
Felszállás után Shinji Ozeki egy utolsó kéréssel fordult a Betty-pilótáihoz: engedjék meg számára, hogy a célpont eléréséig hadd aludjon egy keveset: akkor keltsék fel, ha már csak félórányi út választja el őket az amerikai hajótól. A bombázó törzsének hátsó traktusában volt néhány rizsszalmával tömött zsák, a férfi arra heveredett le: a csillagmotorok monoton morgása ringatta álomba, élete során utoljára, a kamikaze pilótát."