Márk Gergely: Rózsák zsebkönyve

"Az eltelt időszakban a nemesítők százai foglalkoztak és foglalkoznak új rózsafajták előállításával. Nehéz volna eldönteni, hogy a rózsaszeretet versenyében melyik ország áll az élen. Kétségtelen, hogy a rózsa iránti érdeklődés még sohasem öltött olyan nagy méreteket a világon, mint ma.
Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban évente több mint 90 millió rózsatövet állítanak elő. A Német Szövetségi Köztársaságban évi 40 millió a kereskedelembe kerülő rózsatövek száma. Ebből egyedül a rózsanemesítő Kordes cég több, mint 5 millió rózsát hoz forgalomba.
Angliában évi 60 millió rózsatövet állítanak elő. Az újdonságok száma évente eléri a 80-at.
Ma a rózsakultusz már divat, és évről évre újabb és újabb igényeket támaszt az új rózsafajtákkal szemben. Színekben keresik a különlegességeket, formában a karcsú, de sokszirmú bimbókat és a tartós virágúakat, illatban a kellemesen fűszeres illatokat. Színben forradalmat jelentett a Pelargonidin megjelenése, amelyből a gerániumpiros szín és ennek változatai származnak. Előnyük, hogy elnyílás vége felé nem változik lilává a virág piros színe, és nem fakul ki.
Hazánkban az egykori leírások szerint már az Árpádok idején keletkeztek hortus-ok (virágoskertek) és pomarium-ok (gyü-mölcsöskertek). A magyar főurak kastélyaik építésekor az építészekkel, szobrászokkal és mesteremberekkel együtt kertészeket is hoztak külföldről, akik a kastély körüli parkosítást végezték. Ezek magukkal hozták a nyugati világ kert- és rózsakultuszát. A magyar főurak világviszonylatban is pompás parkokat építettek. Erre utalnak a XV. századbeli feljegyzések. Mátyás király Beatrixszal kötött házassága után Budán, Pesten, Visegrádon, Nyéken, Tatán, Komáromban, Pozsonyban építtetett nyaralókat és kerteket."