Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Örösi Pál Zoltán: Egyszerű anyanevelés

Budapest, 1943. Kir.M. Földművelésügyi MInisztérium, 91 oldal, kiadói, 41 szövegközti képpel illusztrálva, kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Ritka!!

Kiadó:
Kir.M. Földművelésügyi MInisztérium
Kiadás éve:
1943
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Stephaneum
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
91
Nyelv:
magyar
Méret:
15x23 cm
Állapot:
Súly:
171 g
11900 Ft


"A rajzó családban készen kapott anyák és bölcsők fölhasználása jó módszernek látszik. A méhésznek nem kell sokat vesződnie az anyanevelés előkészítésével. A jó anya nevelésének föltételeit biztosítani nem tudó kontár méhész befolyása rajzó családban nem érvény és ülhet. Hordás van, a méhek anyanevelő hangulata jó, nem kell őket különleges módszerekkel nevelésre kényszeríteni. Az anya lassacskán csökkenti a petézést, a nyilt fiasitás tehát aránylag kevés, a födött fiasitás és a fiatal méh pedig sok. A fiatal dajkaméheknek mind kevesebb ápolnivaló jut, fokozottan gondozzák, etetik tehát a fejlődő anyákat. A hőmérséklet kedvező, a család rendesen népes, gazdag, hiszen legtöbbször azért készülődik rajzásra. A kezdő tehát ezzel a módszerrel ronthat legkevesebbet: a méhek gondolkoznak helyette. De komoly kifogásaink is lehetnek ellene:
1. Legnagyobb hibája, hogy a nemesítést nem szolgálja. Talán éppen a legjobban mézelő, tehát legértékesebb családunk nem rajzik, egy másik kevésbbé jó tulajdonságú ellenben egyre-másra ereszt. Az így kapott anyák tehát nem azt a tulajdonságot viszik majd tovább, mely ma legkívánatosabb volna.
2. Nem lehet biztos terv szerint dolgozni, mert a rajzás idejét nem lehet előre megállapítani. Ha pedig a rajzás abban az évben elmarad, az anyák nem cserélődhetnek ki. Nern tudjuk pontosan, hogy a kicserélésre váró anyákat többi családunkból mikor dobjuk ki, mert nem lehet kiszámítani, hogy melyik napon, melyik napszakban használhatjuk föl a rajzó család bölcsőit.

3. A rajzó család bölcsői nem egyidősek. Egyikből hamarabb kikel az anya, mint a másikból. A különbség napokra rúghat. Ez is akadályozza a bölcsők fölhasználásának tervszerűségét.
4. A bölcsők vagy kifogott anyák száma nagyon kevéssé függ a méhésztől. Az egyik rajzó család sok bölcsőt épít, a másik keveset. Talán éppen legértékesebb családunk az, melynek legkevesebb a bölcsője, pedig annak a tulajdonságát kellene többi családunkba is beültetnünk.
A rajzó család bölcsőinek és az utórajokból kifogott fölösleges anyáknak a fölhasználása tehát sem a nemesítés föltételeit, sem az igényesebb méhész kívánságait nem elégíti ki. Leghelyesebb, ha a méhész nem alapozza anyanevelését rá. Ha azonban valamelyik kiváló családja ereszt, a készen kínálkozó anyákat természetesen elfogadhatja."


Laurent Gounelle: A férfi, aki boldog akart lenni

Luby Margit: Népmondák Szabolcs-Szatmárból

Polgári peres eljárások-Szerk.Dr. Gáspárdy László

Halász Előd: Magyar-Német kéziszótár

Frank Geron: Átkelés

Teddy Wayne: Jonny Valentine szerelmes éneke

Andrei Makine: Keletsirató

Władysław Szpilman: A zongorista

Hatvany Lili: Ételművészet, életművészet

Tóth Endre: Bizalmas vallomás-Dedikált!!

John Galsworthy: Forsyte-saga I-II.

Báró Eötvös József: A nővérek

H. Kolba Judit - Hapák József: Egyházak kincsei Magyarországon

Hargitai György: Az étel a legjobb orvosság

Móricz Zsigmond: Rokonok

Debrecen története 1693-1849-2. kötet

Pitrik József, Ulcz Gyula: Társadalmi-gazdasági mozaikok az uniós kapcsolatok tükrében

Lambrecht Kálmán: Herman Ottó élete

Gyionyiszij (Az egyetemes festészet mesterei)

Bíró-Weller: Angol-magyar kéziszótár