Pogány Frigyes: Párizs

"mintegy 500 m-re nyugatra attól a helytől, ahol az új Louvre születőben volt. A Tuileriák palotája fokozatosan bővült; végleges hosszát a barokk idején érte el. A Louvre bizonyára nem nőtt volna olyan nagyra, ha a Tuileriák palotája nem valósul meg, s nem merül fel a két rezidencia egyesítésének gondolata. Az első összekötő szárnyat - a Szajna partján - a késő reneszánsz idején Ducerceau és Duperac építette. Ebben nyertek elhelyezést később a világhírű képtár legszebb darabjai. Az északi összeköttetés hosszú ideig váratott magára. Napóleon idején Percier és Fontain kezdi építeni, de csak fél évszázad után, III. Napóleon korában Visconti és Lefuel fejezik be. Ekkor létesülnek a belső szárnyak is.
Ma már a Tuileriák palotája nem áll, a két hosszan elnyúló szárny a Louvre régebbi részeivel teljes egységbe olvadva, mint két kitárt kar fogja közre a Piacé du Carrouselt (94. kép).
De fűzzük most már a történeti fejlődés további tényeit, adatait a végigjárás kapcsán kibontakozó esztétikai élmények folyamatára. Ha a történeti alakulás lomha mozgását tudatunkban filmként pergetjük le, a fejlődés folyamatának átélése a látványok változásával élményeinkben önkéntelenül is összekapcsolódik. Látvány s a látványok változása, s hasonlóképpen a történeti események s ezek egymást követő láncolata képzeletünkben összetalálkozik.
Közeledjünk gondolatban a Cité irányából a Szajna partján a Louvre felé. Néhány percnyi séta után, a Piacé du Louvre sarkához érve kibontakozik szemünk előtt a palota monumentális tömbje (96., 97., 98. kép). A 200 m élhosszúságú négyszögletes tömb nyugati részén emelkedett egykor a középkori kastély. Ott, a jelenlegi belső udvar nyugati oldalán kezdődtek az újabb építkezések, s csak hosszabb idő után, fokozatosan tűnt el a középkori épület. A belső udvar, a Cour Carrée területén még akkor is álltak a régi kastély egyes részei, amikor a folyóparti galériaszárny már felépült.
A Cour Carrée körülépítése - mint már jeleztük - nem oldotta meg a palota külső megjelenésének problémáját. A város felé monumentális homlokzattal kellett a már akkor tekintélyes méretű együttest lezárni. Colbert, XIV. Lajos pénzügyminisztere s a királyi építkezések.."