Sz. Bozsik Nóra - Dr. Várady Jenő: Lovasélet Magyarországon

"A II. világháború után Debrecen város törzsméncséből Sárkány, Sebes, Sóvár 1944-beli választott méncsikók s az Ottilia nevű kanca maradt csak meg. Közben Magyarország területéről előkerült a Komám nevű mén, majd 1948 telén jöttek haza Franciaországból Ifjú, Lurkó, Nótás, Obsitos, Ormos Debrecen városi mének.
A megalakult, s 1948-ban a lótenyésztést is megszervező Hortobágyi Nemzeti Vállalat tehát ezzel, illetve a nóniusz fajta tenyészvidékéről, a Hajdúságból vásárolt kancaanyaggal indította el tenyésztői munkáját.
Az összeválogatott anyag népies eredetű, de kifogástalan minőségű — javarésze 1944 őszén árván maradt csikó — volt. 1952-ben alakult meg az Óhati Törzsállattenyésztő Á.G. Megkapták Mátát, a nagymúltú ménes központját. A gazdaság szakemberei lelkiismeretesen láttak hozzá a ménes újjászervezéséhez, valamint a még fellelhető eredeti „városi” kancák felkutatásához. Mindkettő sikerrel járt. Különböző helyekről további anyakancák kerültek elő: Nelli, Napsugár, Kamilla, Móka, Mámor, Lepke, további évjárati kancacsikók is: Pompás, Pazar, Rigó, Szerény, Szépség, Páros. 1956. január 1-ével már kész tenyészanyagot adtak át az újjászervezett Hortobágyi Állami Gazdaságnak.
Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága 1961-ben Mezőhegyesről is Hortobágyra helyezte a nóniusz-tenyészanyag nagyobb részét, így ma a hortobágyi törzsménes az ott dolgozók következetes, szívós munkája nyomán újból a régi értékében reprezentálja a nóniusz fajta hajdúsági, sziki ágát.

Az istállókat rendbehozták, újakat építettek, a tanya újból csinos, a csikósok sem maradtak semmivel a régiek mögött — a ménes létszáma nagyobb lett. Régen a város 40—45 kancát fedeztetett, ma az állami gazdaság 110— 120-at.
A gazdaság Mátán, ahol a ménes központja van, sportistállót tart fenn. Itt saját dolgozóival és sportolóival lovagoltatja fiatal, arra érdemes csikóit. De ha vendég jön s kedve kerekedik egy kis pusztai lovaglásra, úgy ennek sincs semmi akadálya. Lóháton lehet megnézni a racka nyájat, vagy pedig a híres szürke gulyát. Lehet  gyönyörködni az izzó nyári napon még fel-feltűnő délibábban, de legjobban a lovaglást lehet élvezni, mely eredeti formájában így született, a nagy füves ázsiai pusztákon... Aki lóra nem merészkedik, az lovaskocsikkal keresheti fel a puszta nevezetességeit.
Hortobágy minden évben kedveskedik a magyar és külföldi közönségnek: a Hortobágyi Intéző Bizottság és a gazdaság megrendezi az immár nemzetközivé lett lovasnapokat. A sporteseményeken kívül, a tribünökkel jól körülépített pályán felvonul Hortobágy valamennyi ősi állatfaja, a szürke marha, racka nyáj, és megtalálható a négyes ökörfogattól a szamaras kordéig, a még szopós nóniusz csikótól a meglett korú törzsménekig minden nevezetesség. S amikor elindul a csikósverseny, tetőfokára ér 20 000-30 000 néző izgalma."