Budapest, 2002. Timp Kiadó, 300 oldal, szövegközti ábrákkal, a végén színes fotókkal illusztrálva. Kiadói karton-kötésben, jó állapotban.
"Hitler nem engedhette meg, hogy szövetségesei között háborús konfliktusra kerüljön sor, ezért tárgyalást javasolt. A Turnu Severinben megkezdett tárgyaláson a felek álláspontja nem közeledett, ezért mindketten elfogadták az egyszer már bevált, német—olasz döntőbíráskodást, így került sor 1940. augusztus 30-án a „második bécsi döntésre". Észak-Erdély a Székelyfölddel, Nagyváraddal és Kolozsvárral Magyarországhoz került. Ezzel további, a Keleti-Kárpátok főgerincén húzódó ezeréves határszakasz erődítésének feladata hárult az erődítés! részlegre, aminek az adott összetételben már nem tudott megfelelni. A műszaki századok számát sem lehetett szaporítani, de a harcoló műszaki alakulatok hosszú időn keresztül segédmunkára való alkalmazása is nagy kiesést jelentett a harckiképzésből. Az építési terület kiterjedésének jelentős növekedése megkövetelte a szervezet átalakítását. Addig úgy tűnt, hogy a kárpátaljai erődítések jelentős része elkészült. A vasbetonból készült páncéltörő lövegállások és géppuska-tüzelőállások nagy része kész volt, a gyalogság nyílt tüzelőállásainak kiépítése pedig már nem a műszaki századokra várt, hanem a megszálló csapatoknak kellett volna folytatni a munkát, munkásszázadok igénybevételével.
1940 tavaszán-nyarán azonban olyan hadiesemények zajlottak, amelyek tapasztalatai miatt újra kellett gondolni az egész addig épített rendszert. A német hadsereg részben áttörte, részben megkerülte a bevehetetlennek kikiáltott francia Maginot- és a belga Dyle-erődvonalat. Ki kellett tehát szűrni á Keleti-Kárpátok addig elkészült erődítései közül azokat az elemeket, amelyek a francia és belga erődrendszerek esetében nem váltak be. Észak-Erdély viszsza-tértével pedig immár olyan rendszerben kellett gondolkodni, ami az Uzsoki-hágótól az Ojtozi-szorosig egyetlen, összefüggő védvonalat képez.
1940 őszén Paleta Géza. alezredes vezetésével a HM 7/m. (műszaki) osztály és az erődítés, részleg szakembereiből ötfős szemlebizottságot küldtek ki a németek áltai elfoglalt Maginot-vonal és a belga erődrendszer tanulmányozására."