Budapest, 2010. Ulpius-ház Kiadó, 814 oldal, kiadói papírborítóban, olvasott de jó állapotban.
3490 Ft
"Emma egyáltalán nem olyan drámai - vagy élvezetes - dolog miatt késte le a nagybátyja temetését, mint egy hó torlaszolta vermonti luxusfaház.
Vasárnap esti gépe három órát várakozott a kifutópályán, ez borította fel az egész programját. Emma a következőképpen működött: rend és pontosság jellemezte, és épp egy csöppnyi ráhagyás, hogy legyen alatta biztonsági háló. De ez alkalommal még az ő gondos tervezése is csődöt mondott; mire a taxi megtette az ötvenmérföldes utat Heathrow-tól a csöppnyi oxfordshire-i faluig, Chilcotig, ahol a temetést tartották, a templom belsejéből már kihallatszott a himnuszok felszárnyaló hangja.
- A francba, a francba, a francba, elkezdődött - motyogta, miközben a templom felé igyekezett.
Összerezzent, amikor a dupla ajtó hangosan felnyögött, ahogy bepréselte magát, és becsusszant a legközelebbi pad végébe.
Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, ha meghal is, élni fog.
Emma hallgatta, ahogy a lelkész síri hangja körbekörbe verődik a kis templomban, és érezte, hogy elönti a megbánás hulláma.
Három éve nem látta Saul bácsit. Állása a Price Donahue-nál azt jelentette, hogy nyomorúságos évi két hétre korlátozódott a szabadsága. Arra is alig maradt ideje, hogy eljusson Martha's Vineyardba, arról már nem is beszélve, hogy megtegye a hosszú utat a családi otthonba. Időt kellett volna szakítania, de nem tette, és most már túl késő volt. Saul halott, rózsákkal díszített koporsója ott áll az oltár előtt. A család életereje, az élvhajhász, a bon viveur, a csiriz, amely mindenkit összetartott, eltávozott.
Emma apja is ott volt eltemetve a chilcoti templom kertjében, amitől ez a nap még szívbe markolóbbnak tűnt. Lehunyta a szemét, és a másodperc törtrészéig felidézte magát, amint kislányként szaladgál Saul villája körül az apja halálát megelőző nyáron. Szinte még mindig az orrában érezte a Les Fleurs szagát; a fenyők és jázminok, a levendula és kakukkfű illatorgiáját. Eszébe jutott a csoda, amikor először látta meg a hegytetőkön megbújó középkori falvakat, és felsejlettek benne a tiltott kortyok a rozéból, amelyet Cassandra csempészett ki a konyhából. Az volt élete utolsó tökéletes nyara."