Budapest, 1971, Zeneműkiadó, 723 oldal, kiadói, egészvászon-kötésben, jó állapotban.
590 Ft
"Az előkelő nézőtér ijedten mozdult meg, sokan a királyi páholy felé néztek. Az intendáns idegesen nyúlt bon-bonnierje után.
A feszültség csak akkor oldódott fel, amikor a keserű bordal tragikusan duhaj ütemei felhangzottak. A magyarok a mulatozásból külön kultuszt csináltak s a közönség nagy része most igazi odaadással kapcsolódott a színpadhoz. A magyarok legvadabb dáridóit is bizonyos szertartás jellemzi. Nem azért mulatnak, hogy kitörni hagyják jókedvüket, hanem inkább azért, hogy kiöntsék bánatukat s a fajtájukat ünnepeljék a magányos férfitáncokkal és szomorú szólókkal. A keserű bordal méltóságteljes, komor ütemeivel magához ragadta a hallgatóságot s Ödry művészete nemes pátosszal töltötte meg a produkciót. Az udvar kezdte a tapsot s a közönség folytatta. Majd a színpadra bevonult a másik udvar, az udvaroncok körülfogták a királynét, a zene gúnyosan fedte fel hízelgő, hitvány jellemüket. Ottó herceg Melinda udvarlására sietett és forró szavakkal csábította Bánk feleségét. A hegedűk léha triolái árulkodtak a herceg sivár vágyáról. Bartolucci asszony énekelte a királynét. Büszke, páran-, csoló megjelenésű asszony, s nem volt színészi képességek híján. Mosolygó gőggel figyelmeztette Melindát, hogy Ottó szerelme nem sértés, hanem megtiszteltetés.
Podmaniczky idegesen zörgött tovább cukros dobozával. A színpadi udvar hitvány idegenéi, az erkölcstelen külföldi királyné a zenével oly hiánytalanul kifejezett élvsóvár, lelketlen üresség s a magyar nép, a hazafiak éles szembenállása a hatalommal, kínos torzképnek hatott a mai fényes ünnepen. Mily tapintatlanság, mily tapintatlanság — morgott magában az intendáns és nem is mert az udvari páholy felé nézni.
A színpadi udvar elvonult, hogy lakomához üljön s a titokban visszatért Bánk bán előtt Petur bán feltárta a valóságot. Hajós jól éreztette a gyanakvó, szerelmes férj és a boldogtalan magyar válságát. Kihez legyen hű: nemzetéhez vagy a királyhoz? A súlyosan tragikus jelenet után ragyogó ellentét az udvari mulatság. A csárdás an-dalgó, majd friss ütemeire színes mozgalmas képet alkot a balettkar. A szerencsétlen Melinda védtelenül, reménytelenül áll a vidáman mulatozók között."