Dr. Király Pál: A velünk élő múlt

"Észak-Magyarország az erdőben-fában még ma is eléggé szegény országunknak legerdősültebb vidéke A területnek 28%-át borítják itt erdők. ami a kb 19% -os országos átlagnál jóval magasabb érték. Az Északi-középhegység terepviszonyai az erdőgazdálkodást és az ahhoz kapcsolódó foglalkozási ágak űzését tette lehetővé a hegyi falvak százainak számára ezért az erdőgazdálkodásnak évezredes múltja van errefelé. Érthető tehát, hogy erdészeti eml.ékhelyekben is viszonylag gazdagok a Mátra és a Bükk kiterjedt rengetegei Kezdjük az emlékhelyekkel való ismerkedésünket a Bükk "fővárosában", Miskolcon.

A mai Borsod-Abaúj Zemplén megye székhelye a magyar államerdészet régi, patinás központja. Különösen 1920 után nőtt meg a jelentősége, amikor az egykor hatalmas állami erdőbirtok néhány százaléknyira zsugorodott az országban
Az ezekben folytatott erdőgazdálkodás irányítására négy erdőigazgatóságot hoztak létre és ezek egyike volt a M. Kir. Miskolci Eidőigazgatóság Ennek szép székházat építettek a Tárkányi u. - Batthyány u. sarkán. Papp Sándor miskolci építész tervei szerint A tervező a lőcsei Thurzó-kastélyhoz hasonló reneszánsz típusú épületet álmodott meg, amelynek homlokzati sgrafittóját Lehoczky György készítette. A bejárat fölött a homlokzat síkját az első emelet magasságában hármas nyílású árkád tagolta, e fölött pedig a kellő méretarányban felvitt koronás állami címer díszítette. A Tárkányi utcai sarkon ugyancsak az első emelet magasságában egy csavart oszlop tetején Patrona Hungáriae szobor állt amely azonban azóta eltűnt A homlokzat legfelső párkányzati részén hat fülkében az erdőgazdasági tevékenységeket szemléltető szobrok álltak.
Ez az epület a térség állami erdeiben gazdálkodó, s jelenleg Észak-magyarországi Erdészeti Részvénytársaság elnevezést viselő szervezet központi székháza ma is. A patinás épületet I995-96-ban szakszerűen felújították, a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával."