Budapest, 1962. Gondolat, 489 oldal, 186 ábrával és 24 képpel a végén, kiadói egészvászon-kötésben, kisebb kopásokkal, jó állapotban.
"Emlőseink zöme az egész évben tevékenykedik, a téli időszak sem kivétel ez alól. Igazi téli álmot csak kevés emlősünk alszik (pl. sün, ürge, hörcsög, pelék, denevérek). A kedvezőtlen időjárás sem korlátozza mozgásukat, esős, viharos napokon is járnak táplálék után. Szaporodásukat erősen befolyásolja az időjárás, tehát a levegő hőmérséklete és a csapadék mennyisége. Ha sokáig tart a tél, és a tavasz viszont esős és hűvös, akkor, különösen a kisemlősök száma erősen megcsappan. Ilyenkor rendkívül elszegényedik az emlősfauna. Miután a téli évszak tizedeli meg legjobban a kisemlős állományt, azért általában télen és kora tavasszal a legkevésbé eredményes az emlősfogás. Augusztusban, szeptemberben az állomány felszaporodik, úgyhogy rendes időjárás esetén, főleg ezekben a hónapokban találhatunk és foghatunk legtöbb emlőst. Az emlős állományt a közöttük jelentkező különböző betegségek is megtizedelhetik. Egyesek bizonyos periódusosságot vélnek felfedezni a túlszaporodás jelentkezésében. Azt állítják, hogy ez szoros kapcsolatban van nemcsak az időjárással, hanem pl. az erdei kis rágcsálók esetében a makkterméssel is, ha tehát ez bőséges, akkor sok az állat, ellenkezőleg kevés. Annak ellenére, hogy mindenütt jelen vannak, mégis ritkán láthatók, és nehezen gyűjthetők, mert az emlősök nagy többsége csak a szürkület beálltával esti, éjszakai és a hajnali órákban mozog. Életük, életmegnyilvánulásaik tehát a nap bizonyos szakaszához kötöttek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nappal is ne mutatkoznának, főként olyankor, ha egy bizonyos területen túlságosan elszaporodnak, hiszen a táplálék keresése erre kényszeríti őket. Emlősök tehát mindenütt és mindenkor gyűjthetők. Számos fajukat azonban természetvédelmi és vadászati törvények védik hazánkban is. Ezeket a törvényeket mindig tartsuk szem előtt."