Dr. Peter J. D. Adamo: Az ABO terv - Táplálkozzék helyesen a vércsoportjának megfelelően

"...valamint az étrend és a környezet nagyfokú megváltozása az emésztőrendszer és az immunrendszer teljesen új mutációját eredményezte a neolit kori embereknél. Mindez lehetővé tette számukra, hogy szervezetük jobban hasznosítsa a termesztett gabonát és más mezőgazdasági terményeket.
Megszületett az A típus.
Az állandó közösségekbe tömörülés ugyanakkor új kihívásokat is tartogatott. Az együttes vadászat helyett most újfajta, szövetkezeti jellegű társadalom alakult ki. Az emberek csoportjai más csoportok munkájától váltak függővé. A molnár például a földművestől függött, a földműves viszont a molnártól, aki megőrölte a gabonáját. A táplálék már nem átmeneti forrásokból eredt. A földeket hosszú távon meg kellett művelni, gondolva a jövőre is. A tervezés és a másokkal való együttműködés mindennapi feladattá vált. Ezek lettek az A típusú emberre jellemző pszichológiai jellemvonások.
Az A típusú ember génállománya a korai agrártársadalmakban fejlődött
ki. A 0 típusból A típust kialakító génmutáció gyorsan zajlott le - olyan gyorsan, hogy a mutációs ráta négyszer akkora volt, mint a Drosophila esetében. (Drosophila melanogaster: közönséges muslica, amelyen jól tanulmányozhatók a genetikai mutációk, ezért világszerte alkalmazzák a genetikai laboratóriumokban. A mutációs hatás általában hamar jelentkezik a Drosophila fenotípusán, vagyis megjelenési formáján - A szaklektor.)
Mi állhatott a hátterében ennek a kiemelkedően magas humán mutációs rátának, ami az A típus létrejöttét eredményezte? A túlélés. A legalkalmasabb egyedek túlélése egy túlnépesedett társadalomban. Az A típus ellenállóbbnak bizonyult a - sűrűn lakott területeken gyakori - fertőzésekkel szemben. Még ma is megfigyelhető, hogy a pestis, a kolera és a himlő túlélői között többségben vannak az A vércsoportúak a 0 vércsoportúakkal szemben.
Az A típus génállománya elterjedt egész Ázsiában, és a Közel-Keleten keresztül eljutott Nyugat-Európába is az indoeurópai népek révén, amelyek mélyen bevándoroltak a preneolit populációk területeire. Az indoeurópai hordák eredetileg Dél-Oroszország területén tűntek fel, és i. e. 3500 és 2000 között dél felé vándorolva Délnyugat-Ázsiába kerültek, ahol a későbbi Irán és Afganisztán népeit alkották. Egy másik részük nyugat felé, Európa irányába vándorolt tovább. Az indoeurópai invázió forradalmi változásokhoz vezetett az emberek táplálkozásában. Újfajta ételeket és új életmódbeli szokásokat hozott az ott élő, vadászó és gyűjtögető népek életébe."