Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-Az operett regényes története

A bécsi szóbeszéd szerint megismerkedésük romantikus körülmények között történt.
Haydn ismeretlen fiatalember volt, Bernardonról ellenben az egész város beszélt. Egy alkalommal a tizenkilenc éves komponista szerenádot adott Bernardon feleségének, Franciskának. Kurz Bernardon előbb dúlt-fúlt, már-már botot ragadott, aztán a zene valósággal elbűvölte; leszaladt az utcára, felvitte magával az ifjút lakásába és mindjárt megbízta legközelebbi darabja zenéjének megkomponálásával.
Haydn ifjúkori műve elveszett. A krónikákból tudjuk, hogy Bécsben csak két előadást ért meg, később azonban egész Németországot bejárta. A zenés betétek — mai nyelven kuplék — szintén nagy elterjedettségnek örvendtek: nyomtatott példányait a Kártnerthor-Theather mellett egy fűszerüzletben árulták, ugyanott kapható volt a szövegkönyv is. Ezeket a nyomtatványokat valósággal széjjelkapkodták, úgy, mint évtizedekkel ezelőtt nálunk a daloskönyvek slágereit.
Valószínűnek tartják, hogy nem ez volt az egyetlen alkalmi munka, melynek révén Haydn kapcsolatba lépett a népszerű „Paprika Jancsi"-val. Kurz színpada műsorának egyik fennmaradt duettjében utalást találunk a néphimnusz befejezésére, máskor meg Haydn későbbi vonósnégyes-muzsikájának hangjait véljük a Kurz-féle hagyaték egyes kottafejeiből kihallani.
„A Wiener Diarium" 1774-es évfolyamának egyik hirdetéséből megtudjuk, hogy egy Simon Hachka nevű másolónál ezen meg ezen a helyen egyéb árusított művek mellett Haydn úr öt kis operettje mindenkor kapható. A bécsi „Paprika Jancsi" komédia-áriái között számos olyan, okkal, vagy ok nélkül Haydnnek tulajdonított bécsi kupié akad, mely bőven merít a bécsi népzene kincsesházából. Stájer táncritmusok, valcerek kelnek új életre az elsárgult kották lapozgatásakor. Érzelmesek, ahol az egykori „Paprika Jancsi"-nak a megrí-katás volt a célja, szellemesek, ahol parodizálni akart."