Ossendowski: Ázsiai titkok, ázsiai emberek

"Az írónak minden erénye, amely első könyvét oly bámulatosan elterjedt olvasmánnyá tette, érvényesül ebben a munkájában is, amelynek megvan még az a szerencséje - vagy szerencsétlensége? - is, hogy tudományos vagy politikai okokból nem lehet szavahihetősége tekintetében vitát indítani. Az ilyen vitára, amely kétségtelenül csak előmozdította első könyvének kelendőségét, Ossendowski művének nincs szüksége. Érdekes dolgokat érdekesen mesél el és az átélt események nagy tömegének elolvasása egy pillanatra sem fárasztó. A siker igazolja az embert. Ossendowskinak eddig meg volt a nagy sikere. Hisszük, hogy ez a könyv is éppen annyira el fog terjedni, mint az előbbi, amelyet magyar nyelven adtunk az olvasó kezébe.

A Keserű tó: Az óriás Jenisszei  mindig kiváló, különös szerepet játszott képzeletem birodalmában. Egy másik könyvben megírtam, hogy ez az irtózatos, zöldesen és sötétkéken csillámló folyam, amelynek tiszta, hideg vize Szayan, Aradan, Ulan-Taiga,  és Tannu-Ola csúcsainak hótakarójából ered, ellenállhatatlan erővel hatalmasan nekirugaszkodva, miként töri át a vastag jégtömböket, amelyek alá örökre el akarta temetni a tél; leírtam, mennyire megfogott ennek az élménynek a szépsége és rettenetessége és hogyan kergetett el végre onnan az undor, az undor ama kegyetlen emberi szenvedés förtelmes terhétől, amelyet a folyam, mint az év első zsákmányát urának, a tengernek kincstára számára észak felé cipelt. Amikor ezt 1920-ban láttam, - akkor kezdődött menekülésem Szovjetszibériából Urianhaion, Mongolországon, Tibet egy részén és Kínán át Pekingbe - vad gyűlölet lobbant lángra szívemben és ajkamról egyik átok a másik után röppent el. Kultúra, civilizáció, kereszténység, huszadik század! - és itt a Jenisszei mellett korunk e kigúnyolása, ez a förtelem, amely annyira távol van minden kultúrális vívmányunktól mint ennek a folyamnak árja az Amazonétól."