Schmidt Egon-Bécsy László: Magyarország legszebb madarai

"Korábban, a múlt század negyvenes, ötvenes éveiben a Duna, a Tisza vagy a Dráva mentén megszokott látvány volt a víz felett repülő, beteg vagy döglött halak után kutató barna kánya, d'e találkozhattunk vele a közeli földek és legelők felett is, ahol pockokra és hörcsögökre vadászott. A hetvenes évek elejétől az állomány 'fogyott, mind ritkábban lehetett látni, a Tisza és a Duna hosszú szakaszairól teljesen eltűnt és 1977-től nem fészkelt már a Pilisben sem, ahol korábban rendszeresen több pár is költött. A feltűnő és gyors pusztulást, ami nem csak hazánkban, de egész Európában jelentkezett, elsősorban feltehetőleg a vegyszeres szennyezés okozta, de nagy mértékben hozzájárult az erdők mértéktelen irtása is, amivel fészkelőhelytít szüntették meg. Szerencsére a hazai állomány az utóbbi években kissé erősödött és így remény van arra, hogy ez a szép ragadozó nem tűnik el végleg vizeink mellől.
A barna kánya ölyv nagyságú, barna madár, afej,e valamivel világosabb, farka kissé villás vagy inkább kimetszett. Ez utóbbi a magasban repülő, keringő madáron látszik a legjobban. Hím, tojó és a fiatalok hasonlóan színezettek. Ahogy már említettük, mindig a vizek, elsősorban a folyók közelében fészkel, a nagy legelők, mezőgazdasági területek felett inkább csak vonulás idején látjuk. A telet Afrika trópusi tájain tölti, ahonnét március és április fordulóján érkezik vissza a költőhelyekre. Ettől kezdve hallhatjuk furcsán vibráló, trillázó kiáltását és figyelhetjük meg a pár nászrepülését is. Játékosan támadják egymást a levegőben vagy zuhannak meredeken a fold felé, hogy még ugyanazzal a lendülettel ismét felemelkedjenek.
Néha együtt érkeznek a fészkelőhelyre, máskor a párok csak ott alakulnak ki. Fészküket az ártéri erdő nyárfáinak magas ágain, a törzs közelében, száraz gallyakból építik, de előszeretettel foglalják el más madarak, gémek, kárókatonák, egerészölyvek fészkeit is. A fészekbe - ez nagyon jellemző a kányákra - a környéken talált legkülönbözőbb tárgyakat, fél kesztyűt, újságpapírt, rongydarabokat stb. hordanak. A képünkön látható madár női harisnyanadrággal „díszítette" otthonát. Hogy hol találta, örök rejtély marad. Egyébként ez az utolsó pilisi fészkek egyike, a felvétel Dömös közelében, a Szt. Mihály hegyen készült, ahol akkoriban még költöttek a barna kányák."