Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Szabolcs József: A dámvad

Budapest, 1968. Mezőgazdasági Kiadó, 151 oldal+XXIV táblán 68 képpel illusztrálva. Kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Ritka szakkönyv!

Kiadó:
Mezőgazdasági
Kiadás éve:
1968
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Szegedi
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
151
Nyelv:
magyar
Méret:
14x20cm
Állapot:
Súly:
214 g


"A képlet meglehetősen komplikált nem egyértelmű és sokszor a bírálat eltéréseit okozhatja. A mérések helyének megválasztása; a képzeletbeli „zárt" lapát szegélyének megállapítása bizonytalanságot eredményez és pluszként írható 13, valamint mínuszként levonható 18 pont a szubjektív megítélésnek tág teret enged. Éppen ezért néhány ponthoz még további magyarázat szükséges.
A lapátvégek (csipkék) az agancsszár hosszúságának megállapítása során nem veendők figyelembe. A zárt lapát legmagasabb pontja esetenként próbamérésekkel állapítható meg. Ha a lapát  mélyen szétosztódik, a szélesebb rész tekintendő zárt lapátnak. A lapátszerű továbbképződések a hosszúság megállapítása során csak akkor vehetők figyelembe, ha azok legnagycrbb szélessége legalább felét teszi ki a legnagyobb teljes lapátszélességnek. A mérőszalagot nem nyomjuk be a rózsa felső szegélye és az agancsszár alkotta szögletbe.
Ha a szemágak tűzése nem közvetlenül a rózsa felső pereme felett van, a rózsa és szemág tűzése közötti szárrész nem mérendő a szemág hosszúságához.
A lapát hosszúságának mérése a középág fölött onnan kezdődik, ahol a szárkörméret legalább l cm-rel nagyobb, mint a legvékonyabb helyen. Szabályos alakú lapátoknál a lapát görbületén át mért vonal egy pontja se legyen távolabb a lapát mellső szélétől; mint a mérővonal végpontja a felső lapátvégződésen.
Lapátszélességként a -körméret felét számítjuk. A körméret szorosan rányomott mérőszalaggal a zárt lapát legszélesebb pontján állapítandó meg.
A szárkörméretek megállapítása a középág és lapát között bizonyos esetekben kétes lehet. Ha a lapátképződés közvetlenül a középág felett megkezdődik, felső szárkörméretként az alsó (szemág és középág közötti) körméret állítandó be egy-két pont hozzáadásával.
Azokban az esetekben, melyekben a lapátképződés csak az egyik oldalon kezdődik közvetlenül a középág felett, a szabályos szár méreteit kell a másik szárra is alkalmazni.
A súlyt 0,01 kg pontosságig mérjük. Egész koponyával (alsó állkapocs nélkül) mért agancssúlyból le kell vonni 0,25 kg-ot. Ha a felső fogsor és a hátsó koponyacsontok hiányoznak, akkor a levonás csak 0,1 kg. A kifőzés után 14 napon belül egész koponyával mért agancssúlyból még le kell vonni:"


Illyés Gyula: Lélekbúvár

Fenyvesi István: Időséta - Szentes, Szeged, Szlávok

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - 2012.

Herczeg Gyula: Olasz-magyar szótár

Frederick Forsyth: Az afgán

Jenny Randles: Ufók (Hogyan lássuk?)

Nagyrábéi falukönyv 2.

John Grisham: Camino sziget

Magyar Statisztikai Zsebkönyv XI. évf. 1942

Czifferszky István: A gemenci bak és más vadászelbeszélések

Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867-1919

Pók Lajos: A szecesszió

Madách Imre: Az ember tragédiája

Fekete Gyula: Esztendőre vagy kettőre

Bársony István: Délibáb

Krenner István: Jó játék az akvárium

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok-2001.

Bein Károly: A kis bogárgyűjtő

Guy de Maupassant: Egy asszony élete-A Szépfiú-Péter és János

Olaf Groehler: A légi háborúk története 1910-1980