Budapest, 1968. Mezőgazdasági Kiadó, 151 oldal+XXIV táblán 68 képpel illusztrálva. Kiadói papírborítóban, jó állapotban.
Ritka szakkönyv!
"A képlet meglehetősen komplikált nem egyértelmű és sokszor a bírálat eltéréseit okozhatja. A mérések helyének megválasztása; a képzeletbeli „zárt" lapát szegélyének megállapítása bizonytalanságot eredményez és pluszként írható 13, valamint mínuszként levonható 18 pont a szubjektív megítélésnek tág teret enged. Éppen ezért néhány ponthoz még további magyarázat szükséges.
A lapátvégek (csipkék) az agancsszár hosszúságának megállapítása során nem veendők figyelembe. A zárt lapát legmagasabb pontja esetenként próbamérésekkel állapítható meg. Ha a lapát mélyen szétosztódik, a szélesebb rész tekintendő zárt lapátnak. A lapátszerű továbbképződések a hosszúság megállapítása során csak akkor vehetők figyelembe, ha azok legnagycrbb szélessége legalább felét teszi ki a legnagyobb teljes lapátszélességnek. A mérőszalagot nem nyomjuk be a rózsa felső szegélye és az agancsszár alkotta szögletbe.
Ha a szemágak tűzése nem közvetlenül a rózsa felső pereme felett van, a rózsa és szemág tűzése közötti szárrész nem mérendő a szemág hosszúságához.
A lapát hosszúságának mérése a középág fölött onnan kezdődik, ahol a szárkörméret legalább l cm-rel nagyobb, mint a legvékonyabb helyen. Szabályos alakú lapátoknál a lapát görbületén át mért vonal egy pontja se legyen távolabb a lapát mellső szélétől; mint a mérővonal végpontja a felső lapátvégződésen.
Lapátszélességként a -körméret felét számítjuk. A körméret szorosan rányomott mérőszalaggal a zárt lapát legszélesebb pontján állapítandó meg.
A szárkörméretek megállapítása a középág és lapát között bizonyos esetekben kétes lehet. Ha a lapátképződés közvetlenül a középág felett megkezdődik, felső szárkörméretként az alsó (szemág és középág közötti) körméret állítandó be egy-két pont hozzáadásával.
Azokban az esetekben, melyekben a lapátképződés csak az egyik oldalon kezdődik közvetlenül a középág felett, a szabályos szár méreteit kell a másik szárra is alkalmazni.
A súlyt 0,01 kg pontosságig mérjük. Egész koponyával (alsó állkapocs nélkül) mért agancssúlyból le kell vonni 0,25 kg-ot. Ha a felső fogsor és a hátsó koponyacsontok hiányoznak, akkor a levonás csak 0,1 kg. A kifőzés után 14 napon belül egész koponyával mért agancssúlyból még le kell vonni:"