Budapest, 1996. Magyar Könyvklub, 361 oldal, kiadói karton-kötésben, jó állapotban.
1790 Ft
"Azt sejtettük, hogy a hadműveletben a lehetőségeink elég lazák lesznek, de ez nem jelenti azt, hogy kedvünkre robbantgathatunk majd erősáramú vezetékeket, meg amit csak látunk. Mi stratégiai alakulat vagyunk, ezért amit a frontvonalak mögött csinálunk, annak komoly következményei lehetnek. Ha netán belebotiunk egy olajvezetékbe, és felrobbantjuk, csak mert nem tetszik a szaga, azzal esetleg Jordániát rántjuk bele a háborúba: lehet, hogy az a vezeték Bagdadot és Jordániát köti össze, és a szövetségesek ígéretet tettek, hogy nem rombolják le, hadd kapja meg Jordánia eztán is a maga olaját. Tehát-ha alkalmas célpontra bukkanunk, először engedélyt kell kérnünk, így a lehető legnagyobb kárt okozhatjuk az iraki hadigépezetben, de elkerülünk minden politikai vagy stratégiai bonyodalmat.
Azon is morfondíroztam, megölnek-e bennünket az irakiak, ha elkapnak. Tehetnek egy szívességet. Csak gyorsan csinálják - mert ha nem, akkor magunknak kell majd besegítenünk.
Na és vajon megdugnak-e? Az arab férfiak iszonyatosan bírják egymást, kéz a kézben sétálnak, meg mifene. Persze mert ilyen a kultúrájuk, ez még nem jelenti föltétlenül azt, hogy mind homosexurkálók, de a kérdés jogos. Különösebben azért nem aggasztott a kilátás, mert ha bekövetkezik, én ugyan el nem mondom senkinek. Sokkal inkább kivert a víz a gondolattól, hogy levághatják a tökömet. Az nem lenne jó buli. Engem ha a rongyfejűek kikötnek, és már a késüket fenik, mindent meg fogok tenni, hogy kinyírjanak egyből."