Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

 

 A régi könyv fogalma manapság teljesen mást jelent egy antikvárium vezetőjének, mint egy laikusnak, aki csak szeretné eladni a feleslegessé vált vagy megörökölt könyveit, de szintén másképp gondol a régi könyvekre egy olyan hozzáértő könyvgyűjtő, aki évek óta figyelemmel kíséri a könyvárveréseket, és szép gyűjteménnyel rendelkezik az őt érdeklő témakör vagy témakörök területén. A legtöbb embernek már egy 30-40 éves könyv is réginek számít, és könyveladásnál meglepve szembesül vele, hogy sok esetben egy 80-100 éves könyv sem számít túl réginek, ha eladásra kerül, és figyelembe vesszük az állapotát, valamint az aktuális piaci keresletet. Ha pedig egy bibliakiadást veszünk példának, akkor még a 150 éves példány is „fiatalnak” számít, nem beszélve az igen alacsony piaci árról, ami 10-20 ezer Ft körül mozog jó állapotú példányok esetén, így a laikus eladó csalódottan veszi tudomásul, hogy az általa oly magasra értékelt és féltett családi ereklye a töredékét sem éri annak, amit titkon remélt érte.

 Ha le akarjuk egyszerűsíteni, mitől függ egy könyv értéke, legyen az régi vagy újabb kiadás, akkor kizárólag az aktuális piaci kereslet határozza meg az árát, akár egy könyvárverési darabról van szó, akár egy nyomdafriss, új könyvről. Többször előfordult már, hogy egy régi, első kiadású könyv értéke sokat csökkent több évtizeddel az eredeti mű megjelenése után, mert a reprint változat olcsó papírra lett nyomtatva, és inkább csak használati célt szolgált azok számára, akik nem engedhették meg maguknak, hogy borsos áron megvásárolják az eredeti kiadást. A történelmi események is befolyásolják sok könyv értékét. A világháborúk alatt nagyon sok szép gyűjtemény és magánkönyvtár elpusztult, a személyi kultusz idején rengeteg könyvet bezúztak és tiltólistára tettek, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy egy-egy könyv eredeti kiadása ma már ritkaság számba megy, holott a múlt század elején-közepén még sok példány volt forgalomban.

  A régi könyvek értékét a fentieken túl még sok szempont befolyásolhatja. A könyv tartalma, kiadásának éve, különleges és szép kötése, a benne található illusztrációs anyag, ami lehet híres művészek munkája is, sokszor jelentősen megnövelik egy régi könyv értékét. Tovább emeli még egy könyv árát, ha egy híres ember vagy család könyvtárából származik, ha tartalmaz kézírásos bejegyzés ismert embertől, vagy esetleg a szerző saját példánya volt, és a lapszéleken megtalálhatók a bejegyzései. A dedikált, aláírt példányok szintén magasabb értéket képviselnek, de ha a szerző egy másik híres, ismert embernek dedikálta a könyvét, az ugyancsak jelentősen emeli egy könyv piaci árát. Az is értéknövelő szempont, ha egy híres nyomdában készült a könyv, illetve ha egy tartalmilag nem túl jelentős mű szép díszkötésben jelent meg. A Millennium környékén nagyon sok könyvet, sorozatot adtak ki impozáns díszkötésben, sok esetben magyar szépirodalmi remekműveket, útleírásokat, történelmi sorozatokat, általános ismereteket tartalmazó lexikonokat, amelyek a kor vagyonosabb rétege számára polcdíszként szolgált, ezzel is firtatva anyagi helyzetüket. Manapság az ilyen díszművek legtöbbször árveréseken találnak gazdára, gyakran korukat meghazudtoló, szép állapotban.

  A könyvárverések sláger tételeit évek óta a gyűjtői kereslet határozza meg. Aki nyomon követi a tavaszi és az őszi árverési szezonokat, az közel naprakész információval rendelkezik a saját gyűjtési területén. A 2000-es évek elején volt egy nagy fellendülés, amikor a műtárgypiac gyűjtői a könyvárverések rendszeres látogatói lettek, és olykor irreális leütési árakat produkáltak egy-egy jó könyv esetében, mert sokszor anyagi presztízsharcot vívtak egymással, csak hogy megszerezzenek egy-egy általuk kiszemelt példányt. Ezek az eltúlzott leütési árak sok esetben szolgáltak alapul a későbbiekben egy-egy régikönyv-árverésen kívüli árképzés kapcsán. A realitás talán ott kezdődik e könyvek esetében, ha kellő információval rendelkezünk 5-10 év leütési árait illetően az adott könyvekkel kapcsolatban, és az állapotuk figyelembevételével már lehet következtetni a reális értékükre némi átlagot vonva.

 Aki tehát eladni szeretné feleslegesség vált, megunt vagy örökségből származó könyvgyűjteményét, annak érdemes szétnézni és tájékozódni a piacon, hogy az eladásra szánt könyvei milyen értéket képviselnek, figyelembe véve a témaköröket, kiadási időszakokat és a könyvek állapotát. Mindezt összehasonlítva az antikváriumokban és az internetes  webshopokban kapható példányokkal, már kaphat némi információt arról, hogy mennyiért tudja majd értékesíteni a könyveit, természetesen csak akkor, ha piaci kereslet is van rájuk. Persze a magánúton való értékesítés sokkal időigényesebb és a túlkínálat miatt nehezebb is, ezért akinek erre nincs ideje és kedve, annak érdemes megpróbálnia a könyvek antikváriumokban történő eladását, ahol megegyezés esetén gyorsan és könnyen lebonyolítható az adásvétel.

Ha régi könyvekből szeretne válogatni, klikkeljen az alábbi linkekre:

https://www.meliuszantikvarium.hu/antikvar-konyvek-1800-1900
https://www.meliuszantikvarium.hu/antikvar-konyvek-1900-1945

William Aspray: Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei

Deborah McKinlay: Kebelbarátnők

Koczogh Ákos: Mai magyar iparművészet - Fémművesség

Otto Stocker: Grundriss der botanik

Chris Pellant: Kőzetek és ásványok

Guido Henn: Fajátékok

Lerner János: 7 kontinens hetedhét csodája

Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban

Bedő-Ivanyos-Tomcsányi-Várday: Vállalkozások gazdaságtana

Aldous Huxley: Pont - ellenpont

Bevezetés a filozófiába

Mikszáth Kálmán művei 15. - Tárcák, karcolatok (1869-1910)

Szabó Csaba: Utazások az alsó világba

Lev Tolsztoj: Feltámadás

François Truffaut: Önvallomások a filmről

Debreceni bibliográfia-Alapvető irodalom a város ismeretéhez-Dedikált!

Ronald Wardhaugh: Szociolingvisztika

Maria Treben: Egészség Isten patikájából

Csörnök Mariann (szerk.): Eger és környéke

Pszichodráma a gyakorlatban V. - Zseni Annamária(szerk.): Lakjuk a házat