Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Bencze Lajos dr. - Dániel István dr.(szerk.): Vadászati alapismeretek, 1978.

Budapest, 1978. Mezőgazdasági Kiadó, 241 oldal, 109 ábrával illusztrálva, kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Kiadó:
Mezőgazdasági
Kiadás éve:
1978
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi
ISBN:
963-230-419-5
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
241
Nyelv:
magyar
Méret:
14x29.5cm
Állapot:
Súly:
304 g
1990 Ft


Az őzbak minőségének meghatározása


A kívánatos, jó minőségű őzagancs szára hosszú, terpesztése arányos, erősen gyöngyözött, az első és hátsó ág tűzése szabályos, az ágak hosszúak, az agancs színe sötét. Fiatal korban a jó minőségű nyársas baknak a fülmagasságot elérő agancsot kell viselnie. A következő évben már követelmény a hatos agancs, mely a fülmagasságot meghaladja. Az ennél rövidebb, illetve ághiányos, villás agancsú bakok fejlődése gyengébb, minősége alacsonyabb lesz.
Selejtezéskor az állomány átlagos minőségénél gyengébb minőségű egyedeket feltétlenül el kell távolítani az állományból. Kívánatos és szükséges, hogy a selejtezést már a fiatal korosztályoknál végezzük el, minél kevesebb gyenge egyedet hagyjunk megöregedni a vadászterületen.
Selejtezendők azok a bakok, amelyeknek értékmérő tulajdonságai alacsonyak, agancsfejlődésük nemkívánatos, átörökíthető rossz tulajdonságukkal rontják az állomány minőségét, esetleg a többi őzbak életét, testi épségét veszélyeztetik vagy maradandó testi fogyatékosságuk van.
Öröklődő rossz tulajdonságok: a felemás vagy a vékony és a görbe szárú agancs, a lant alakú, a lefelé hajló, a dugóhúzó, a zergekampó és a kosszarv formájú agancs, a túlzottan széles terpesztésű vagy szűk állású, a rövid ágú és az ághiányos, a gombnyársas, valamint az úgynevezett gyilkos (hegyes végű, rendszerint csak szárból álló) agancs. Ezeket az agancsokat hibás képzésű agancsoknak nevezzük.
Különböző sérülések, külső behatások következtében is alakulhatnak ki torz agancsok, de ezek nem öröklődnek, összefoglaló néven szépséghibás őzagancsoknak nevezzük őket. Ezért ezeknél nagyon óvatosan kell eljárni, mert lehet, hogy az agancs rendellenessége csak múló természetű (pl. törött szár vagy ág), és a bak a következő évben már ismét rendes agancsot fejleszt.
Ha a külső sérülés maradandó, akkor a bakot selejtesnek minősítjük. Ilyenek: koponyasérülés következtében keletkezett sarjadzás, osztott-szárúság, összenövés, a heresérülés következtében kialakuló parókás agancs stb. A barkában levő agancsot ért sérülés torzulást, burjánzást, hólyagosodást okozhat.


Krupa András: Folklór tanulmányok

Nemere István: Horogkereszt a tengereken

Lévai Anita-Potó István: A magyar királyi csendőrség története

Kulcsár Péter: Kapisztrán János

Garai Attila (szerk.): A természet ABC-je - Családi kérdezz-felelek

Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen

André Malraux: Az ember sorsa

László Erika: Félelmetes fenevadak, depresszió, pánikbetegség

Janó Ákos: Kendermunkák és társasélet Szatmárban

Illyés Gyula: Tiszták

W.O. James: Bevezetés a növényélettanba

Téged hív az SS

Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok - Egy magyar vadász hitvallása II. rész

Stephen King: Hasznos holmik

Magyar Larousse enciklopédia 1.

Szegedi Éva: Az utolsó cserkész-Rendes Zoltán, RTL Klub, Föld bolygó

Ibos Éva: XIX-XX. századi magyar festészet - magyar, német, angol

Gordon Williamson: A hűség a becsületem

Czifferszky István: A sete bárány és a kuvasz - történetek kutyákról

Umberto Eco: Gyufalevelek