Christina Zacker-Sonja Mutter: Zsírégető diéta

Anyagcsere-szabályozó hormonok

Az élő szervezet működéséhez energiára, azaz táplálkozásra van szükség. Az anyagcsere feladata, hogy az élelmiszert és a benne található tápanyagot testazonos anyaggá változtassa át, ami azután energiává alakul át. Ez történik evés után, az emésztési folyamat során. Az anyagcsere helyes működését hormonok irányítják, melyek működését az agy szabályozza. Ezeknek a hormonoknak - melyeket gyakran hírvivő anyagoknak is neveznek - más feladatuk is van. Alapvetően információhordozóként szolgálnak, de az enzimeket is aktivizálják. A hormonok két csoportra oszthatók: zsírraktározókra és zsírlebontókra. Az első csoportba tartozik az inzulin.

Az inzulin és végzetes hatása

Az anyagcsere során először a szénhidrát raktározódik el a zsírsejtekben, ezt követi a fehérje, majd a zsírmolekulák. A hasnyálmirigy inzulint termel, amely az enzimeket arra készteti, hogy a zsírmolekulákat apró részecskékre szabdalják, így segítve elő a táplálék hasznosítását. A felaprított zsírmolekulák különösen könnyen mozognak, és gyorsan képeznek nemkívánatos párnákat a hason és a csípőn. Ezzel nem értünk a rossz hírek végére: a zsírsejtek mintha csak az utánpótlásra várnának, erőteljesen ragaszkodnak védőburkukhoz. Főként akkor, ha „tulajdonosuk" nem fogyaszt teljes értékű táplálékot.
Paradoxonnak hat, de nem a zsírban gazdag élelmiszerek növelik a zsírpárnákat, hanem a szénhidrátok, mint például a cukor és a fehér liszt.
Ha a túlsúlyos egyének tésztát, édességet és más, szénhidrátban gazdag ételeket esznek, vércukorszintjük is megemelkedik. Az inzulintermelés fokozódik, ami elősegíti a zsír lerakódását. A normális testsúlyú embereknél az inzulin a vércukorszint szabályozására szolgál. Aki szénhidrátban gazdagon táplálkozik, annál inzulin is automatikusan több termelődik a szervezetben, holott a vércukorszint csökken.