Dr. Berényi Dénes: Mikroklimatikus mérések dohányban és napraforgóban

Ezek a tényezők azonban az egész tenyészidőszak alatt nem egyformán érvényesülnek. Lehet egy tenyészterület a fejlődés kezdeti időszakában, (a vegetatív fejlődés idején) kedvező, később azonban a beérés idején kedvezőtlen – késleltető – hatású. Világos tehát, hogy a tenyészterület alkalmas megszabásával a növény termésének beérését késleltethetjük, vagy siettethetjük. A nedvességi viszonyok szabályozásával a termés minőségét és mennyiségét befolyásolhatjuk stb. A tenyészterület változtatása különböző mértékű akadályt gördíthet a külső környezet időjárási viszonyainak a növények térközébe való behatolásra. A környezettől való függés természetesen a fejlődéstől függő valami, de ugyan annál a növénynél a vegetatív fejlődés befejeztével, az érés idején állandónak vehető. A külső behatások a szél a hőmérsékletkülönböző mértékű behatolása pl. befolyásolja a növény és a talaj párolgását. Mivel ezek a hatások elsősorban a növény szegélysoraiban érvényesülnek, természetes, hogy ott más fejlődést és terméseredményt fogunk találni, mint az állomány belsejében! Ebből viszont következik, hogy a növényállomány levegőjének állapota függvénye a táblán található növény mennyiségének és a tábla nagyságának. A növény természete és a tenyészterülettől függően kell, legyen egy olyan minimális terület (növény szám), amely szükséges ahhoz, hogy mikroklíma vizsgálatoknál az illető növényre valóban jellemző adatokat produkáljunk. Ellenkező esetben adatainkat a szegélyhatás fogja meghamisítani! Mindebből nyilvánvaló, hogy a tenyészterület nagyságának szabályozásában egy olyan eszköz van birtokunkban, amelynek a növényre kifejtett hatása rendkívüli és döntő fontosságú. Nyilvánvaló azonban az is, hogy annak változtatásával minden tényezőt változtatunk és ezek között az éghajlatiakat is.