dr. Nagy Balázs (szerk.): Magyarország rejtőzködő túraútvonalai

"A Bakonyt gyakran átszelő szurdokvölgyek a hegység különleges védjegyei. A hegység kőzetanyagának zöme a földtörténeti középidőtől, kb, 230 millió évtől, az újidő harmadidőszakáig, az eocén korig, kb. 30 millió évvel ezelőtt rakódott le, A hegység helyén egy óriási teknővályút kell elképzelnünk, A szerkezeti mozgások során óriási rögökre feldarabolt rétegsor a hegységképző erők hatására felgyű-rődött, és kívülről befelé maradtak meg az egyre fiatalodó kőzetrétegek, nagy méretű fennsíkokat, sasbérceket - ezeket kedvelték a várépítők - és bezökkent medencéket hozva létre. A harmadidőszak végétől megindult a folyók bevágódása, s a jól oldódó mészkőben a karsztos folyamatok nyomán víznyelők, töbrök, barlangok képződtek (utóbbiak egy része már a középidő végén kialakulhatott, ezek részben hozzájárultak a bauxitkincs megőrzéséhez). A vízfolyások letakarították a mészkőre rakódott puhább tengeri, folyóvízi rétegeket, miközben elérték a. kemény mészkőfelszínt, A kiemelkedés lassú ütemével lépést tartó völgybevágódás gyakran kihasználta a régi törésrendszereket, melyek nyomán a víz már nem tudott kitérni, ezért úgynevezett átöröklött (epigenetikus) völgyek jöttek létre.
Amelyek a hegység csapásirányára keresztben alakultak ki, azokat egyúttal keresztirányú (antecedens) völgynek nevezzük. A több millió éves völgyképződés hozta létre az akár 20-30 emeletes ház magasságú, függőleges falakkal határolt szurdokokat Ezekben aztán az utolsó jégkorszakok fagyaprózódása, a vízfolyás eróziója és a karsztosodás látványos formakincset hozott létre, rombarlangok, fagyap-rózódásos sziklatornyok, gerincek, törmeléklejtők, üstök, kömedrek, szinlók és ezek kombinációi alkotják a geoturisztikai értékeket. Szűk formájuk sajátos mikroklímát teremtett: behúzódtak ide a bükkösök, speciális szurdokerdők jöttek létre, ami lehetővé tette a jégkorszaki maradványfajok megőrződését, ezért növény- és állatviláguk is különleges.
Az egyes helyeken akár 80-90 m mély, meredek falú Burok-völgy (a napjainkra elpusztult Bárok településről kapta nevét) a bakonyi szurdokok egyik tipikus képviselője. Helyét valószínűleg a Tési-fennsík letörésekor kialakult törésrendszernek köszönheti, amelynek falát zömében az Alpokkal rokon fődolomít építi fel. A kb. 200 millió éves kőzetbe, a hegység emelkedésével párhuzamosan bevágódó völgy oldalában több mint 40 barlang található, amelyek a keveredési korrázió miatt alakultak ki, A jégkorszaki folyamatoknak köszönhetően nyerték el végleges formájukat, mint ahogyan a völgy további krioplanációs (fagyaprózódásos) falai, tornyai, törmelékfolyásai."