Budapest, 1936. Szerző kiadása, 11 oldal, 4 szövegközti ábrával, és a végén 2 t. fotóval, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
Az előzéklapon a szerző dr. Kéz Andornak szóló dedikációja!!
Dr. Kéz Andor (1891-1968) egyetemi tanár, geográfus, a Magyar Földrajzi Társaság tagja, számos könyv szerzője-társszerzője ( Felfedezők lexikona, A föld felfedezői és meghódítói, Észak-és Dél-Afrika, Általános földrajz, A Nagy-Szamos teraszai)
Nyomda:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda
A bükk-kor második részében az éghajlat már nem változott lényegesen a megelőzővel szemben. A lehűlés befejeződött, a Kárpátokban a csapadék pedig valószínűleg valamivel tovább növekedett. A medence belsejének dombvidékén a bükkös csekély visszahúzódása, a jegenyefenyő eltűnése a kontinentálisabb éghajlat felé való némi visszalendülésre mutat. A bükk-kor második része a vaskorom keresztül a történelmi korba nyúlik. E korban az éghajlat, ismert periódusos kilendüléseit nem tekintve, változatlan. Az erdőösszetételének azt a változását, amelyet a lápok legfelső tőzegrétegének pollenflórája mutat, már nem az éghajlatváltozása, hanem az ember okozta. Ezt az utolsó szakaszt jellemzik az erdőirtások, az erdőhatár fel- és leszorítása, a tűlevelüknek mesterséges előre nyomulása a lombosfák rovására. A alföld mai, ember teremtette pusztai képe is ekkor alakul ki. A letűnt erdőkorok hírmondói részben napjainkig is fent maradtak. A kedvező helyi viszonyok, lápok, meleg lejtők, sziklás tetők, hűvös völgyek az elsuhant idők tájmaradványait is megőrizték számunkra. A fenyő-nyírkorba nyúlnak vissza az árvamegyei tőzegmohalápok törpefenyő állományai. Ennek a kornak tanúi a nyírség és hansági lápnyírligetek, a bakonyi Fenyőfő erdei fenyvese. A posztpleisztocén (jégkorutáni) melegkorszakból maradtak fent Középhegységünk sziklás ormain a hársas- kőrisesek, a Nyírség ezüsthársas tölgyesi. Az Északi Kárpátok fenyvesei közé ékelt tölgyállományok a kárpáti tölgyeskor hírmondói. Gesztenyéseinket Rapaics szintén ebbe a korba vezette vissza. A bükk-kor első részéből maradt fent bizonyára a bakonyszentgáli tiszafás-bükkös és pl. a nagykőrösi ősgyertyános a Duna-Tisza közén. A térképek alatt az erdőkoroknak megfelelő történelemelőtti korokat, sőt évezredeket is megtaláljuk. Honnan tudjuk mindezt ilyen pontosan? Európa lápjain végzett vizsgálatok alkalmával a tőzegrétegekből gyakran történelem előtti leletek kerülnek elő. Ezeknek a rétegeknek pollenelemzése a megfelelő erdőtörténeti kort adta meg.
Méliusz Antikvárium
Kosár/Megr.
