Földi Pál: A Luftwaffe

"..mivel a Royal Air Force a támadó stratégia mellett foglalt állást, s a kormány meg volt győződve róla, hogy a már megtervezett négymotoros nehézbombázók háborút eldöntő fegyverek lesznek. Ez a nézet továbbra is uralkodó maradt, bár korántsem fogadta el mindenki.
A legkevésbé talán Sir Hugh Dowding légimarsall, aki 1935 júliusában az akkor létrehozott vadászparancsnokságoknak a főfelügyelője lett. Abban az időben, amikor a hadügyminisztérium mindent megtett, hogy gátolja a fegyveres erők fejlődését, s mikor következetesen mellőzte a korszerű tudomány szintjén gondolkodó tiszteket, Dowding kinevezése a Légügyi Minisztérium részéről figyelemreméltó és szerencsés kontrasztot, szinte zseniális cselekedetet jelentett. Dowding mogorva és erősen hivatalos modorú ember volt — gúnyneve, a „Morgó" igen jól illett rá —, és egyáltalán nem volt olyan kézenfekvő, hogy az Őfelsége fegyveres erőinek legbátrabb és legvállalkozóbb kedvű emberei fölötti parancsnoklásnál éppen őrá essék a választás. A vadászparancsnokságnál azonban nem népszerű vezetőre volt szükség, aki személyes ösztönzést és példát ad, hanem egy szilárd, nagy képzelőerejű és technikailag igen képzett, a tehetséges ember által megteremtett legmagasabb rendű tudományos szervezetre. Dowdingnál nem hiányoztak sem a képességek, sem a tapasztalatok. 1916-ban egy vadászwing parancsnoka volt Franciaországban. Később a Légügyi Minisztériumban kiképzési főnök lett, ő parancsnokolt London körzetének vadászvédelme fölött, 1930-ban pedig a légügyi kutatás és fejlesztés irányítója lett."