Guy de Maupassant: Egy asszony élete

"Hatalmas előcsarnok választotta kettő a kastélyt, végigvonult rajta; nagy ajtók nyíltak mindkét oldalán. Jobbról és balról lépcső indult felfelé, mely mintha átlépte volna a bejáratot, s a két szárny az első emeleten hídszerűen összefonódott.
A földszinten, jobb felől, óriási fogadóterembe lépett az ember; falait mintás szőnyeg borította; dús levelű fák közt ugráló madarak. A bútorokon gobelinhímzés, mindegyik egy-egy La Fontaine mese. És Jeanne megremegett örömében, amikor újra meglátta a széket, melyet kisgyerek korában annyira szeretett: a széken a gólya és a róka története.
A fogadóterem mellett nyílt a könyvtár, tele régi könyvekkel, s még két szoba, de ezeket nem használták. Balra az ebédlő, új faburkolattal, majd a fehérneműs kamra, a tálaló, a konyha, s utána kicsi helyiség fürdőkáddal.
Az első emeletet - hosszában - folyosó vágta ketté. Ezen a folyosón sorakozott egymás mellett a tíz szoba tíz ajtaja. Jobbra a legutolsó Jeanne szobája. Beléptek. Ezt a szobát a báró egészen újonnan rendeztette be; nem kellett mást tennie: felhasználta a padláson heverő kárpitokat és bútorokat.
A nagyon régi flamand faliszőnyegek különös alakokkal népesítették be a szobát.
És amikor a fiatal lány meglátta ágyát, felkiáltott örömében. Négy sarkán négy nagy, tölgyfából faragott madár tartotta a fekhelyet, viasztól ragyogó, fekete madarak, mintha csak őrzői volnának. Kétoldalt széles, faragott virág- és gyümölcsfüzér; és négy finoman rovátkáit oszlop, korinthoszi oszlopfővel: ezek emelték magasba a rózsás, amorettes párkányzatot.
Hatalmas volt és mégis kecses, bár fáját erősen megbarnította az idő.
Mint két égbolt, úgy fénylett a díszes ágytakaró és az ágy mennyezete. Mindkettő sötétkék antik selyemből készült, aranynyal hímzett, nagy liliomok csillagképei ragyogtak szétszórtan a selymen."