H. S. Commager: A második világháború története

"A holttestek olyan keményre fagytak, mint a megkövesedett fatörzsek, és a színük a mahagónira emlékeztetett. A holttestek helyenként egymáson feküdtek, és a látvány szörnyűségét csupán az enyhítette, hogy mindent beborított a sűrű hó kiengesztelő fehérsége.
Az elesett katonák azzal a mozdulattal merevedtek meg, amire utolsó pillanatukban még képesek voltak. Az egyik két kezével görcsösen szorította az altestén behatoló halálos lövés helyét. A másik éppen fel akarta tépni kabátja gallérját. A harmadik kezében ócska, színes rajzot szorongatott, amely talán legkedvesebb emléke volt, mikor utolérte a könyörtelen halál. Ameddig csak a szem ellátott, az út menti árkokban, a fák alatt és a hevenyészve ásott lövészárkokban, a legelképesztőbb helyzetekben hevertek a holttestek.
Nem nehéz elképzelni, mit szenvedhettek ezek a katonák a hidegtől. Téli felszerelésük meglehetősen hiányos volt, és feltűnt, hogy egyik sem hordott kesztyűt. Ennek az lehetett az oka, hogy az oroszok által hordott kesztyűben nem lehetett a puska ravaszát meghúzni. A finnek olyan kesztyűket viseltek, ami sok szenvedéstől mentette meg őket: a mutatóujrjuknak különálló ujja volt a kesztyűn, s így kesztyűs kézzel voltak képesek fegyverük ravaszát meghúzni. Az oroszok nagyon kínlódtak az éhségtől is. Sok helyen lehetett látni, hogy lovaik kínjukban lerágták a fák kérgét.
Feltűnt, hogy az oroszok milyen bőséges hadifelszereléssel érkeztek. Bár a finnek az értékesebb anyagokat már összeszedték, az út mentén az árkok még mindig tele voltak szétlőtt teherautókkal, gépfegyverekkel, szuronyokkal, acélsisakokkal. Többek között egy „kétéltű", szárazföldön és vízen egyaránt használható tankot is láttunk. Ennek az oroszok nem sok hasznát vették a vastag jégpáncéllal borított finn tavakon. A kíséretünkben lévő finn tiszt elmondta, hogy legalább egy hétig teljesen járhatatlan volt az út, de gépkocsivezetőnknek még ekkor is óvatosan kellett az utat borító roncsok között vezetnie. Az útszakasz végén egy csoport finn gyermeket láttunk, akik lábuknál fogva vonszolták a megfagyott orosz holttesteket, belökték őket a mély hóba úgy, hogy csak két lábuk meredt az ég felé..."