Hat évtized vadászpuska végen - A Nyírbátori Báthori István Vadásztársaság évkönyve

"A második világháború befejezéséi követően, az 1945 utáni korszakban megváltozótt társadalmi, politikai, gazdasági viszonyok nagy változást hoztak a vadásztársaságok életében a vadgazdálkodás és a vadászat terén egyaránt.
A miniszter elnöki 4640-cs rendelet szabályozta a vadászattal összefüggő kitételeket: Az államtól azok a vadásztársaságok válthatták meg a vadászati jogot, akik az illetékes szakminisztérium által jóváhagyott alapszabállyal rendelkeztek.
A központilag kiadott alapszabálymintából idézünk: -A vadásztársaságok célja az, hogy a működése területén (vadászterületén) az államkincstárt a 4640/1945 ME. számú rendelet alapján megillető és attól haszonbérbe vett vadászati jogát, egyrészt az említett rendelet és a vadgazdálkodás nemzetgazdasági jelentőségének és a vadban rejlő érték, mint nemzeti közvagyon védelmének szem előtt tartása mellett, okszerűen és a nemzeti közösség anyagi gyarapítása szempontjából hasznot hajtó módon gyakorolja.
Az alapszabály azt is meghatározta, hogy kik lehetnek a vadásztársaság tagjai. Nagy esély nyílt a munkások, parasztok és értelmiségi emberek számára, hogy vadászok lehessenek. Az alapszabály azt is előírta, hogy a közgyűlésnek elnököt, vadászmestert, pénztárost és jegyzőt kell választani.
Elmondásokból tudhatjuk, hogy kezdetben ifj. Tripsánszki István asztalos kisiparos volt az elnök, Szedlár János a vadászmester, Jakab István a pénztáros és Kínál József kőművesmester volt a jegyző. Az alapító tagok már elhaláloztak, róluk még írásos információ sem maradt fenn.
Idős tagok elbeszéléseiből a régiek gyerekeitől tudhatjuk, hogy Nyírbátorban a vadásztársulat 1945. szeptember 01-én alakult "Nimród" néven, a földhöz juttatott parasztok, kisiparosok, értelmiségiek és alkalmazottak részvételével. id. Kovács Ferenc a Bátorligeti vadásztársaság volt tagja sok hasznos információval szolgált az akkori idők vadászatairól, a vadásztársaságról."