Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról-1. kiadás!!

Herman Ottó egyike leghíresebb magyar természetkutatóinknak, aki az ornitológia, zoológia, régészet, és a néprajzkutatás területén is sokat tett hazánk tudományos fejlődéséért. Számtalan tudományos könyve és cikke jelent meg élete során, leghíresebb munkái közé tartozik az itt látható ritka 1.kiadású ornitológiai könyv is. De a halászat, halgazdaság, arachnológia (pókfélék) és a néprajztudomány témakörében is nagy sikerű könyveket írt. A madarak hasznáról és káráról könyve olyan nagy népszerűségnek örvendett annak idején, hogy további kiadások is napvilágot láttak 1901 és 1914 között.

"Ennek a kis könyvnek legfőbb rendeltetése az, hogy a madarak hasznáról és káráról tiszta képet fessen, mert ezen fordúl meg az, hogy a földmívelő kertészkedő, szóval a gazdálkodó magyarság mindenképpen helyesen bánjék az ég madaraival. Indúljunk tehát példabeszédből és lássuk, hogy ez mire oktat? Azt mondja a magyar példabeszéd: Ezer varjú ellen elég egy kő. Tiszta igazság. Egy kőhajintástól felriad a fekete sereg és tova száll. Ha a madár kártételben van, ha megszállotta a zsenge kukoriczát, bizony tíz követ sem sajnál az ember tőle: riasztja, a mint birja. De megváltozik ám a sor, mihelyt a szántás ideje elkövetkezett. Ekkor ugyanaz a varjúmadár másokkal is kedves társa a szántóvető embernek, mert hasznos munkát végez oly szorgalommal, a minő éppen csak madártól telik. Úgy, a mint az eke vasa belehasít az anyaföldbe és szép sorban fordítja a rögöt, a varjú, a csóka, de még a tolvaj szarka is az eke nyomán halad; okosságtól fénylő szemmel kilesik ezek a csimazt, a kukaczot: nincs az a pajod, a mely kikerülné a madár figyelmét; ide is vág, oda is vág és megszedi a begyét a szántóvető legnagyobb ellenségeivel: a bogársággal, mely csimaz, pajod, kukacz alakjában vájkál, de nyugszik is a földben, hogy a mikor ideje megjött, kibujjék s folytassa életének pályáját, melynek javarésze kártétel. Ezt a madármunkát mutatja első képünk: a szántóvető és a madár. A mikor a bogárságnak járása van, a mikor az egér felszaporodott, akkor az eke vasa tömérdek eleven, káros, de jó madáreledelt fordít ki: ilyenkor nem egy, nem is két, hanem akár száz varjú, csóka szállja meg a barázdát, hogy felszedegesse a kártevők sokaságát, így tiszta hasznot hajtson az embernek. Nem is nyúl az akkoron a kőhöz! Ebben nyilatkozik meg a nép bölcsessége."

Herman Ottó az egyik legnagyobb magyar természettudósunk, aki egyszerre volt ornitológus, néprajzkutató, régész és később politikus is. Könyveit több nyelven is kiadták, nemzetközileg is elismert szaktekintély volt. Madártani megfigyelései, néprajzkutatásai és gyűjtő munkája olyan könyveket adott az utókornak mint az 1901-ben megjelent A madara hasznáról és káráról, továbbá a A magyar nép arca és jelleme,  Amagyar halászat könyve, vagy a A magyar pásztorok nyelvkincse. A madártani munkája néhány évvel később 1909-ben angliában is megjelent, könyvárverések érdekes darabjai mind a magyar, mind pedig az angol nyelvű kiadás. A magyar kiadás sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy pár éven belül további bővített kiadások követték, de a modern könyvkiadás is újra nyomtatta a 80-as években reprint formában. Egy 1. kiadású Herman Ottó könyv manapság már csak ritkább bukkan fel, zömében könyvaukciókon, vagy egy-egy antikváriumban, esetleg online könvesboltban igen csak borsos áron.  A természetkedvelő könyvgyűjtők számára a mai napig hasznos forrásmunka ez a könyv, még ha azóta sokat bővült  is a természettudománynak ez a része.