Budapest, 1954. Sport Lap-és Könyvkiadó, 240 oldal, 114 ábrával, 7 kihajtható melléklettel illusztrálva. Kiadói papírborítóban, jó állapotban.
Ritka!
Kiadó:
Sport Lap-és Könyvkiadó
"A népi alapokon megszervezett lovassport egyre szélesebb tömeget hódit hazánkban. Ez a rohamos fejlődés kötelezi a lótenyésztő telepeinket és lónevelő állami gazdaságainkat, hogy kielégítsék a sportköröknek a sportra alkalmas lovak iránt támasztott, egyre növekvő jogos követelményeit. Lótenyésztésünket elég nehéz helyzet elé állítja ez a jogos követelmény. Az elmúlt háborúban a magyar lóállomány minősége erősen leromlott. Elsősorban tehát a megfelelő minőségi színvonalat kell elérnünk. Ennek keretében a könnyű melegvérű fajtáinkat a nagyobb munkaképesség és a testtömeg gyarapítására is javítanunk kell. Másrészről a magyar lótenyésztés sohasem nevelt határozottan sportlovat, mert a nagyobb ménesek (származásánál fogva alkalmas) lóanyaga mindig kielégítette az ugrósport igényeit. Azonban a lovaknak ez a képessége nem céltudatos nevelés és előkészítés eredménye volt. Ma már a helyzet megváltozott; nagyobb létszámú állami tenyészeteink feladata ugyanis nem a könnyű félvér tenyésztése, melyből a múltban hátaslónak igen sokat neveltek, hanem elsősorban és kizárólag a tömeges testű mezőgazdasági igásló szaporítása. Az ebből felnevelt és rendelkezésre álló állományból természetesen jóval kevesebb egyed alkalmas sportcélokra, mint a régebbi hátaslónak nevelt anyagból. Nézzük meg tehát, honnan adódik pillanatnyilag a sportkörök lóanyaga. Az egyesületek anyagukat két helyről szerzik: a) versenypályán (galopp) koruknál vagy más egyéb körülményeknél (a megfelelő gyorsaság hiánya, a fokozott letörési veszély stb.) miatt, lovát már nem futtatható egyedekből és b) köztenyésztésből. A versenypályán futott lovak felhasználása sportcélokra sok nehézségekbe ütközik. Az idomítás során és a versenyeken kialakított feltételes reflexek egy része nem könnyíti meg, hanem bonyolultabbá teszi a előkészítését a lovasversenyekre. Az ilyen lóval dolgozó sportembere nemcsak, hogy a lovassporthoz szükséges új pozitív reflexeket kell alakítania a lóban, hanem ki kell oltania az identitással és a versennyel beoltott szükségtelen káros reflexeket is. A lóban kialakított feltételes reflex — nagyon tartós. Ezért helyes sok sportembernek az a véleménye; hogy a versenypályán futott lovak a lovassportban nem teljesértékűek. "