Kallós Zoltán: Balladák könyve - Számozott, 4 hanglemezzel

SZ É P FE H É R PAKULÁR

A MEGOLT HAVASI PÁSZTOR / I

"Néhol őrezgeti, szép fehér pekulár,

Ezer bárinkáját, néztelen sok juhát.

Ezer bárin közöl ed nem eszik vala,

Se nem eszik vala, se nem iszik vala.

„Mi dolog, mi dolog, te kicsi báránkám,

Hód te se nem eszel, hód te se nem iszol?”

„A dolog, a dolog, én szegény gazdecskám, Met mindjá idejön három disznópurkár.

Neked fejed veszik, minket elhajtanak.”

S még szavát sem végzi, csak odaérének.

„Jó napot, jó napot, te fehér pekulár.”

„Isten hozott, Isten, ti disznópurkárok.”

„Tudod-e, mét jöttünk? Nem adod-e nekünk Ezer báránkádot, néztelen sok johod ?”

„Nem adom, nem adom, met nem adnivalók.” „Te nekünk nem adod, neked fejed vészük.”

„Ha fejem veszitek, temessetek ingem Tellám kapujába, johoim jászlyába.

Nagyobb furulyámból csánnyatok koporsót, Kissebb furulyámot tegyétek fejemhez,

Mikor alul fú szél, ullyant zúgogasson,

Mikor felyül fú szél, ullyant zengedezzen.

Ki ott elé ménen, mindenyik azt mondja,

Szép fehér pekulár magát havalygassa.

Mentek, mendegeltek az útval mellyékest.

Ott és vagyon nekem egy fustes házecskám, Abba es van nekem öreg édesanyám,

Fekete micét tép, mind ingem gyászolgat.

Tudom jól, megkérdi, hogy én hol maradtam. Tudjátok felelni, hogy megházasodtam E födnek zsírjával, e napnak húgával.

E napnak húgával s ragyogó csillagval.

Mentek, mendegeltek az útval mellyékest,

Ott es vagyon nekem egy virágos kenem,

Abba es van nekem két hajadon húgom, Virágot gyomlálnak, mind ingem gyászolnak.

Tudom jól, megkérdik, hogy én hol maradtam, Tudjátok felelni, hogy megházasodtam E födnek zsírjával, e napnak húgával,

E napnak húgával s ragyogó csillagval."

KÜLSÖREKECSIN (MOLDVA) 1955