Budapest, 1983. Mezőgazdasági Kiadó, 445 oldal, fekete-fehér és színes képekkel, kiadói, karton-kötésben, jó állapotban.
2690 Ft
"Az erdő teljes kihasználását, értékesítését célul tűző gazdaságpolitika 1755 után valósulhatott meg, amikor ismét helyreállt az uradalom területi egysége.
Ettől kezdve fordulat történt: a kincstári birtokok zálog útján való érvényesítése helyett a gazdálkodás fejlesztéséből, a termelés növeléséből származó jövedelem szerepe vált meghatározóvá. E merkantilista szellemű gazdaságpolitika érvényre juttatásában Grassalkovich Antal kamarai elnöknek voltak jelentős érdemei.
A diósgyőri uradalom 1755 utáni gazdasági fejlődésének leglényegesebb vonása az erdőbirtokok tervszerű hasznosítása volt. 1755-ben Grassalkovich Antal támogatásával felépítettek egy új, a réginél nagyobb kapacitású üveghutát. Nagymértékben támogatták az ásványkincsek feltárását. A 18. század utolsó harmadának kezdetén egy diósgyőri református pap felfigyelt az uradalom gazdag természeti kincseire és levélben értesítette erről a bányák megnyitását támogató Mária Teréziát.
„Bejártam a hegyeket s azok rejtekeit s rájöttem, és nyilvánosságra hozom a következőket: egyes helyeken nem kis mennyiségű arany-, ezüst- és rézércet találtam."
Fazola Henrik egri lakatosmester pedig fölfedezte az upponyi és nekézsenyi vasércbányákat és vasfeldolgozó üzem alapításának tervét terjesztette Mária Terézia elé, amelynek alapján elrendelték az ómassai vasolvasztó felépítését. A vasérc felfedezése és feldolgozása, valamint az üveggyártás fejlesztése fokozottabb jelentőségűvé tette az uradalmi erdők fakitermelését, az erdőgazdálkodást. 1770 júliusában kelt királynői rendelet utasította a pozsonyi magyar kamarát a vasolvasztók és a vasverő hámorok, valamint a szénbányák számára szükséges faanyag kitermelésére. A vasgyártáshoz elengedhetetlenül szükséges faszén előállításával pedig a diósgyőri uradalmi igazgatóságot bízták meg. Az üveggyártás, a bányászat és a vasgyártás faszükséglete nemcsak a fakitermelést követelte meg, gondoskodni kellett az erdők újratelepítéséről is. A Bükk hegységben kibontakozott ipar voltaképpen szakszerű erdőgazdálkodást igényelt. Az első erdőgazdálkodási terv már 1772-ben elkészült."