Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok

"1599-ben Mihály havasalföldi vajda fegyverrel támadt Erdélyre, és a fejedelemre, kinek seregét Sellenberknél legyőzte, majd bevonult Gyulafehérvárra is. A november 20-án itt megtartott országgyűlés meghódolt Mihály vajdának, akit fejedelemnek nevezett. A vajda seregét az erdélyi nemesek Basta katonáinak segítségével Miriszlónál 1600. szeptember 18-án legyőzték. Egyik vezére, Székely Mózes október 7-én hétezer emberével csatlakozott az erdélyi nemesek tordai táborához és 1603-ban a szultántól ő kapott írásbeli szerződést az erdélyi fejedelemségre.
Székely május 9-én jelent meg seregével Fehérvár falai alatt, mire a vár kapuit megnyitották előtte. Székely Mózes seregét azonban július 17-én a székelység által támogatott Radul havasalföldi vajda szétverte, és Erdély Basta tábornok kezébe került.
Bocskai István, Rákóczi Zsigmond, és Báthori Gábor után 1613. október 23-án az erdélyi országgyűlés Bethlen Gábort választotta meg Erdély fejedelmévé, aki 1614. február 18-án Szebenből, Gyulafehérvárra tette át székhelyét.
„Bethlen Gábor azért — írja Szalárdi — azonnal az ország megcsendesítésére . . . végházainak, várainak építtetésekre fordítá elméjét. . . székes helyén. Fejérváratt, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és Várad váraiban nagy friss fejedelmi, pompás épületű házakat építtetett vala ... az fejedelmi házakat és udvart itt is, székes helyén nagy friss pompás épülettel, kívül olaszfokosan [reneszánsz pártázattal] . . . megékesítvén ... És hogy ezen fejedelmi székes hely is ugyan derekas bástyákkal, árkokkal megerősíttethetnék, nagy szorgalmatossággal vala rajta, és a városnak dél felől való két szegletin, mellynek napnyugot felől való szegletiben az fejedelmi udvar és házak foglaltatnak vala, két igen nagy, hosszú szárnyas bástyákat téglából meg is építtetett vala, árkát is az részről nagyon kihányatván, de hogy fundálása és igyekezete szerint végbevihette volna, a szomorú halál nem engedte vala."
Bethlen Gábor elrendelte, hogy „az várbeli házaknak a szalmafödeleit le kell szedni, sövény kerítéseit az székely méltósághoz illendővel kitserélni." 1619-ben a régi helyébe új nyomdát állíttatott, és az I. István király által Szent Péter tiszteletére alapított székesegyház gondozását az erdélyi püspökségre bízta. A nagy fejedelmet, Bethlen Gábort 1630. január 25-én temették el a székesegyházban."