Kós Károly: Az országépítő

"Csongorád vára csak amolyan vakondtúrás a Tisza partján, akit körös-körül mocsaras, békanyálas, hínáros tó és láp kerít, amin keresztül egyetlen keskeny töltés vezet a vár egyetlen kapujához. Idevaló vén emberek úgy tudják, hogy a várat régi népek építették, akik Árpád vezír előtt éltek itt. Nem 'nagy' mesterséggel,* okosan építette az, aki építette, mert ha a Tiszában megduzzad a víz, senki emberfia erővel meg nem veheti a várat, de ilyen aszályos időben is hűségesen védelmezi a békanyálas mocsár és a hínáros, veszedelmes láp.
A Tisza túlsó partján le a Körösig és fel á Szamosig és az erdőelvi hegyekig az Ond törzs szilaj, nyughatatlan nemzetségei tanyáznak. S a Csőit meg Barsa nemzetségek tartományában egy ekényi föld sincsen szántva, népeik csak a marha után járnak, meg a ló és birka* után vándorolnak legelőről legelőre, és talán a tűz mellett a régi időket emlegetik. Ha pedig az új fű kisarjad, és a tavaszi meleg szél megmozdul, akkor könnyen megbolondulnak. Jó akkor vigyázni reájuk. Géza úr kétszer vert rajtuk végig, s harmadszor ezt a puszta, romlott Győrvárat megépítette itt, a puszta szélin, ilyen messze a törzsi szállásföldjétől. És a szolnoki vár népéből őrséget rendelt belé. S amikor Tonuzoba vezír a napkeleti pusztákról előretörő úzoktól szorongatott törzsének földet kért, itt, a Tisza menti pusztán adta ki a besenyő szállásokat. Azóta egymással tülekedik a két szomszéd, és a csongorádi várnagy csak azt vigyázza, hogy a Tiszán ne úsztasson..."