Kurt Rieder: A III. birodalom csúcsragadozói

"A tervezési szakaszban azonban még nemigen lehetett tudni, hogy az előnyös, vagy a hátrányos mutatók fogják jobban befolyásolni a típus harctéri szereplését ez csak kint, a front gyilkos poklában mutatkozhatott meg.
Amint arról szó esett, a Henschel és a Porsche gyár egyaránt elkészítette a maga prototípusát, amely változatok a hasonlóságokon felül bizonyos eltéréseket is mutattak. A legnagyobb különbség a torony alakját érintette: még a Henschel által gyártott torony robosztusabb, a Porsche által preferált változat laposabb, elegánsabb vonalvezetésű volt. A HWA a prototípusok tesztelése után a Henschel-féle prototípus mellett döntött, mindemellett a Porsche gyártósorain épülő 50 darab tornyot is átvették. A dr. Ferdinánd Porsche által alkotott tervek más részletei mindörökre papíron maradtak: bár az innovatív megoldásokért lelkesedő, kiváló konstruktőr kidolgozott egy elektromos meghajtású Királytigrist, a stratégiai nyersanyagok terén mutatkozó hiány lehetetlenné tette a forradalmian új meghajtás tesztelését és esetleges rendszerbe állítását.
A hadvezetés 1944 szeptemberében szüntette be a Tigris harckocsi sorozatgyártását, az ily módon felszabadított kapacitást a Királytigrisek gyártására fordította. A vezérkar ekkorra belátta, hogy a típus immáron nem képes garantálni a német páncéloserők harctéri fölényét, kiváltképpen a 122 milliméteres űrméretű, roppant rombolóerővel bíró löveggel szerelt IS2 Sztálin páncélvadász megjelenése hatott fenyegetően. Mindez nem jelentette azt, hogy a Panzerkampfwagen VI hirtelen elavult volna: a Tigris még 1944 nyarán is félelmetes harckocsinak számított."