Kurt Rieder: A II. világháború páncélosai

"Az egyéni feliratot viselő Sherman már az első napokban is sikerrel tevékenykedett. A törzsőrmester kiválóan parancsnokolta a páncélost, és remekül képzett, összeszokott személyzete élén nem csupán páncéltörő fegyvereket és tüzérségi állásokat lőtt ki, de több német harckocsit is megsemmisített, illetve megrongált. Gyorsan'jöttek az eredmények, de egy kis híján tragikus véget ért kaland arra figyelmeztette az amerikaiakat, hogy sikereik ellenére sem szabad elbízniuk magukat, mert azzal végzetes hibát követhetnek el.
Az intő eset a következőképpen történt: Pool törzsőrmester Sherman harckocsija Les Forges mellett haladt el; a tiszt egy német különítmény után iramodott, és elkapta a vadászláz, ezért figyelme ellankadt, és nem vette észre a fák közt lapuló német katonákat. Az M4 páncéltestét egy Panzerfaust gránátja találta el, amely harcképtelenné tette a tankot; a Sherman mozgásképtelenné vált, ám személyzete Fortuna istenasszony kegyének köszönhetően megmenekült, és sértetlenül visszatért a saját vonalak mögé. A törzsőrmester nem kívánta vesztegetni az értékes időt: rögvest új harckocsit kért, majd visszaindult, és folytatta a csatát.
A híres Sherman a Falaise-katlanban rekedt német egységek elleni támadásban is alaposan kivette a részét. Lafayette G. Pool alakulata, a harmadik páncéloshadosztály augusztus 7-én gyilkos küzdelembe bocsátkozott az ellenséggel. A törzsőrmester által parancsnokolt páncélos az ütközetben több célpontot is megsemmisített, ám a Shermant légitámadás érte, és egy repeszbomba közvetlenül a harckocsi mellett csapódott be. A személyzet ismét sértetlenül vészelte át az életveszélyes helyzetet, ám Pool vére valósággal forrott - alig két hét leforgása alatt már a második harckocsit veszítette el."